Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1985

3.) A dolgozók jövedelme, élet- és munka­­körülményeik alakulása Az elmúlt években a kerületi termelőegységek eredményei a korábbinál na­gyobb különbségeket mutattak. A dolgozói keresetek növekedésében jóval kisebb differenciálódás következett csak be, ellentétben a gazdaságpoli­tikai szándékkal. Az elmúlt időszakra az volt a jellemző, hogy nem az éves keresetnövekedés, hanem a már elért bérszirvvonal vált meghatározóvá. A fizikai és alkalmazotti dolgozók keresete közel azonos arányban növeke­dett, tudatos és érdemi differenciálás csupán két területen volt érzékel­hető: a VCSG a közvetlen termelésirányítók jövedelmét az átlagosnál jó­­' val nagyobb ütemben növelte - vállalati döntés alapján -,így lehetőséget teremtett a vezetők pressztizsének helyreállítására. A Ganz Műszer Művek felismerve azt, hogy a műszaki értelmiség meghatározó a vállalati jövőre nézve, átgondolt politikai előkészítéssel e réteg jövedelmét az átlagnál erőteljesebben növelte. E differenciálás elfogadtatása mindkét üzemben komoly politikai munkát igényelt. A munkahelyi körülmények, a szociális ellátottság a legtöbb munkahelyen jó színvonalú, de alapvetően a korábbi tervidőszakokban megvalósult fej­lesztések eredménye. A termelőterületek korszerüsodtek, az infra­struktúra fejlett. Egyedül a Gránit és a VOR néhány munkahelyén lett vol­na szükség további korszerűsítésekre, de a szűk fejlesztési lehetőségek miatt erre nem került sor. Az életkörülményekben jelentős változást hozott az ötnapos, majd a 40 ó’-ás munkahét bevezetése. Az élőmunka-kapacitás csökkenését géoesítessel, vesz­teségidők csökkentésével és jobb munkaszervezéssel eredményesen kondenzál­ták az üzemek. Jelentős összegeket fordítottak a vá1lalatí-gvári üdülők, klubok és gyermekintézmények fejlesztésére és fenntartásara is, de ki­használtságukban még vannak hasznosítható tartalékok. 4. ) A dolgozók munkahelyi aktivitása Az üzemi demokrácia - az üzemek nagy többségében - az eimúlt években ki­­teljesedett, érdemibbé vált. A kialakult fórumrendszer hatékony mukodes­­re alkalmas, csökkentek a formális vonások. A sz ak sze rveze 11 testületé-, színvonalasabb munkát végeztek mind az érdekegyeztetés, mind a mozgósí­tás területén. Különösen jelentős volt a bizalmiak tevékenységének javu­lása. A vezetőkkel szembeni követelmény-támasztás a beosztott dolgozok részére, is fokozódott. Erőteljesebben igényelték a zavartalan termelési folyamat feltételeinek biztosítását; az egyenletes munkaellátottságot, anyaghiá­nyok megszüntetését, eredményesebb munkaszervezést. A szocialista munkaverseny - a XII. kongresszus éve, felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére indított verseny után 1981-töi visszaesett, vonz­ereje és a résztvevők száma is csökkent. A gazdasági környezet es követel­ményrendszer gyors változásaival a brigádmozgalom nem tudott lépést tar­­tani, a vállalati gazdasági munkaközösségek létrejötte is gyengítette bá­zisát. 1983-1984-ben a munkaverseny némileg megélénkült. Tapasztalható, hoqy keresik megújításának lehetőségeit, a folyamatot felerősítette a XIII.kongresszus, a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére indított versenymozga lom. fc=­­— ---------------------------J I

Next

/
Thumbnails
Contents