Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1985
. ! t i tai voltak. Ennek következménye, hogy a termékszerkezeten belül megnőtt a bérmunka aránya.- A kerületi qyárak, a VCSG és a Hungária termelése is visszaesett, alapvetően szintén a létszámcsökkenés miatt. A VCSG esetében azonban a készgép-kibocsátás megszűnése is közrejátszott a termelési érték csökkenésében. A tőkés exportban számottevően a VOR, a GMM és a Balaton érintett. Kiemelkedő a VOR eredménye, amely termékeinek mintegy 60 %-át nem szocialista piacon értékesíti. A GMM és a Balaton szövetkezet is jelentősen növeltePtőkés kivitelét. A nem rubel relációjú export 1982. II. félévtől (a fizetőképesség megőrzéséhez kapcsolódó erőteljesebb exportosz' tonzés bevezetésétől) a korábbinál gyorsabban bővült. Azt azonban hogy ez a folyamat nem volt feszültségektől mentes, jól mutatja a ^OR helyzete: évről-évre dinamikusan növelte tőkés kivitelét, de ezzel párhuzamosan gazdasági eredményei hasonló ütemben romlottak. A töké- importkiváltásban a Gránit eredményei jók. 1983-84-ben növekvő erődítések és gyors műszaki fejlesztések árán évi 25-30 mFt tőkés import helyettesítését tették lehetővé, elsősorban a csiszolósze rszámok körében. Az import kontingensek bevezetése a GMM termelőtevekenyseget érzékenyen érintette, a termékösszetételének megváltoztatásara is kényszerítve a vállalatot. A hazai alkatrészgyártók szállítási készségé - amely biztosítaná a tőkés behozatal további mérséklését - továbbra sem kielégítő. A -zocialista exportban a középvállalatok mellett a szövetkezetek részvétele is jelentős. A GMM mellett az Elektris is dinamikusan növelte rubel relációjú kivitelét, exportgazdaságosságuk is komoly mértekben javult. A VOR exportja 1980-hoz képest is jelentősen csökkent. 1975-hoz viszonyítva pedig 1/3-ára esett vissza. A korábbi évek nem kielégítő expo rt - j o ^edelmezősége mellett ebben az is szerepet játszott, hogy a csökkenő gyártási kapacitás mind nagyobb része vált alkalmassá a preferált tőkés export minőségi igényeinek kielégítésére. A műszaki-technológiai fejlesztésben számottevő eredmények születtek. A C-ránit. ha a tervezettnél jóval több nehézség árán és lassúbb ütemben is, de befetezte a kőedénygyártás teljes -ekonstrukcióját. A fejlesztés eredmenveképpen a réginél lényegesen piacképesebb es keresettebb termeket állítanak elő, sokkal kisebb energiafelhasználással. Modernizálták a gye/'"x nánt szer számok gyártását,és hosszú előkészítő munka után megkezdodhetet a csiszolókorong gyártás teljes megújítása is. A GMM technológia fejlesztése és termelés-szervezése sikerrel pótolta a Gödöllői Árammérőgyár leválásával keletkezett technológiai.réseket, es a jármümüszerek gyártását is termelékenyebbé tette. Oelentos a megvalósított számítástechnikai fejlesztés is. vásárolt licenc adaptálásával folyamatosan gyártják a hőkózponti hőmennyiségmérőket, a jarmumuszereket. A termelés bővüléseként energiaracionalizálási és kutatásfejlesztési beruházást valósítottak meg. ... . A VOR technológiai fejlesztéssel és munkaszervezessel a korábbinál termelékenyebb gyártási rendszert vezetett be. Az Elektris Szövetkezet íalakította központi telephelyét, a Balaton Szövetkezet es a as- _m is szövetkezet is fejlesztette gyártástechnológiáját. A Vágóhíd kapacitást bővítő, illetve energetikai fejlesztést hajtott vegre. A VLSGes Hungária esetében csak szintentartó beruházásra került sor az elmúlt evekbe . A géppark mindkét gyárban elavult, karbantartásuk egyre fokozódo gondokkal jár . Az infrastruktúra, a termelőterületek alkalmasak lennének korszerűbb termelékenyebb technológia fogadására. A gyárak létszám ogyasa es a lalati központok eltérő stratégiai céljai miatt azonban ilyen fejlesztésekre nem volt lehetőség. b=------—J
