Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.23.a/10)
1988-02-24
1 rrfi~ninz tériumhoz. í.Iindannyián tudjuk, milyen gyakran alakultak ki olyan hangulatok, törekvések, amelyek a könnyebb megoldás keresésére ösztönöztek. Ez a lehetőség most igencsak beszűkült, a vállalatnak saját lábán kell megállnia. , , „ ... A vállalati vezetés sokkal jobban aterzi felelősseget, erősödik a gazdatudat, Nemcsak a hagyományos értelemben vett vezetői netegben, hanem ennél szélesebb körben, a vállalati tanacs tagjai körében is. A nagyobb felelősség növeli az egymasrautaltsag érzését, az összefogás szándékát mindazok között, akik a vallalac ügyeivel foglalkoznak* Ennek alapja, hogy vezetők és beosztottak^bizonyos tekintetben epyenrangúbbá válnak, hiszen a vállalati igazgatok^munkával1aló1 i helyzete is módosult azáltal, hogy most a vállalati tanacs alkalmazza őket. Ugyanakkor a vállalati tanácstagok közvetlenül érzékelhetik tulajdonosi szerepüket, hiszen ok is^reszeseive valtak ftagy horderejű döntéseknek, a vállalati stratégia alakitásánai.., a gazdálkodás ellenőrzésének. . . ,, , .. Az új vállalatirányítási formának szervezeti keretet jelenthetik a vállalati önirányításnak, a dolgozói önkormányzatnak.^Ezért ennek alapja a vezetők es vezetettek nagyobb egyenjogúsága, va^y pontosabban fogalmazva a vezetők erősebb függésé a dolgozoktol, az erre épülő összefogás es kollektivitás. Sajnos ez ma még jobbára csak lehetőség, ami a dolgozók körében nem erősítette érdemlegesen a tulajdonosi tudatot. , , A vállalati tanácsok statisztikai adatai azt mutatják, hogy jaik közül a legtöbben vezető beosztásban dolgoznak, leves közöttük a munkás. A vállalati tanácsban részt vevő munkásemberek nem is nagyon tudnak hozzászólni az ott tárgyalt témáiéhoz, mert nincs megfelelő képzettségük, nincs a vállalat ügyeiről áttekintesui, s nincs az ilyen munkában gyakorlatúit. A vállalati tanacs tehat, ha úgy tetszik, jelenleg valóban vezetői fórum, de működésének nem lebecsülendő új vonasa, hogy konkrét igényt támaszt a munkásoknak a vállalat ügyeibe való bevonására. A vállalati tanacs hatásköre nincs megfelelően kidolgozva, milyen kerdesekben kell döntenie* Az sem világos szamomra, ^hogy miként kontrollálás- s munkáltató az igazgató tevékenységét, ha évente csak néhány alkalommal ül össze a vállalati tanács. A vállalati tanacs stratégiai kérdésekkel foglalkozhat, es nem szolhat bele a vállalati vezetés operativ ügyeibe, ellenkező esetben túllépi hatáskörét. De mi minősül stratégiai kérdésnek? Ez^is vitakérdés. Ha például egy nagyvállalat valamely gyáregysége termelési nehézségekkel küszködik, az egy bizonyos pontig vallalatvezetesi problémának minősül, de stratégiai kérdéssé válhat^ ha ez a vállalat egész jövőjét veszélyezteti. A vállalati vezetők hatásköre modosült, nagyobb horderejű döntéseiket egyeztetniük kell a vállalati tanáccsal, ugyanakkor a felelősség teljes mértékben a vezetőkre hárul. Ezért gyakoriak a hatásköri viták, és sok vezető emiatt ellenérzéseket táplál a vállalati tanacs iránt. A vállalati tanácsban hallatlanul bonyolultak az érdekviszonyok. A vállalati tanács és a vállalati vezetés tagjai egymásnak egyszerre ala- és fölérendeltjei. A kölcsönös függőség önmagában hasznos lehet, de az érdekkapcsolatok tisztázatlansága és áttekinthetetlensege zavarokhoz vezethet, ronthatja a vezetés hatékonyságát,^ visszavetheti a tulajdonosi tudatot. Egy-egy gazdasági probléma kap-_ csán valóban nem könnyű tisztázni, hogy stratégiai vagy^operatív_ ügyről van-e szó. Annál is inkább, mert a vállalati tanacs tagjai általában maguk is napi problémákkal foglalkoznak, többnyire ilyen tapasztalataik vannak. De éppen ezért tekinthető fontosnak, hogy a vállalati tanács és a vállalati vezetés viszonya ne a veletlenszerü elemekre, a szubjektív tényezőkre alapozódjék, hanem . / . | .g ;k':Vv;Vg;.,áviliág'-
