Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.23.a/10)
1988-02-24
1 A tulajdonosi tudat, a szocialista demokrácia szélesedése, a I'I vállalati tanácsok szerepe, működésének tapasztalatai. § » A dolgozók tulajdonosi gondolkodásának és magatartásának kibontakoztatása szocialista rendszerünk állandó célja. A vállalati önállóság növelésére tett lépéseink - legutóbb a vállalati tanácsok megalakítása - a korábbiaknál nagyobb lehetőséget adnak a tulajdonosi érdekeltség erősítésére. Ezzel egyidejűleg azonban más tényezők is jelen vannak, hatnak. A gazdálkodás fokozódó követelményei együtt járnak a termelő szervezetek átalakulásával, esetenként megszűnésével, ami a vállalatok egy részenél növeli a bizonytalansági tényezőket, gyengiti a tulajdonosi kötődést. Ezért a dolgozók tulajdonosi helyzetét és tudatát számos kedvezőtlen jelenség befolyásolta. A teljesitmény elismerésében mutatkozó nehézségek, a fegyelem lazulása és a nagy munkaerőmozgás következtében gyengülnek. Nagyobb összhangot kell azonban teremteni a ' munkaerőmozgás és hatékony foglalkoztatás között. Jelenleg még a legértékesebb munkaerő sem feltétlenül a jól dolgozó vállalatok-^ hoz áramlik, pedig ez lehetne az alapja a gazdálkodás mai követelményeinek megfelelő, korszerű tulajdonosi kötődésnek, a tulajdonosi szemlélet fejlődésének. A vállalatok munkáját - ezen belül a vállalati tanácsok működését és tevékenységét is - elsősorban az minősiti, hogy mennyire tudják előmozdítani ezt a folyamatot. A vállalati tanácsok megalakítása elvileg két szempontból is fonf tos változást jelent a dolgozók tulajdonosi helyzetében. 1. / Azzal, hogy a minisztériumoktól a vállalatokhoz került át a tulajdon felhasználása feletti rendelkezés joga, mintegy decentralizáljuk - azaz a gazdálkodó kollektívák számára elérhető közelségbe hoztuk, megfoghatóbbá tesszük -a dolgozóknak azt a politikai jogát, hogy a szocialista társadalomban ők a tulajdonosok. 2. / Másfelől a termelő kollektívák gazdálkodásának jogi keretei is kibővültek. A termelő kollektívákkal közvetlen kapcsolatban álló szerv, a vállalati tanács döntheti el, ^hogy a vállalat vezetése megfelelően gazdálkodik-e a termelés eszközeivel. Ez változást idéz elő a gyakorlatban. Először azt célszerű vizsgálni, hogy az új helyzetben változott-e a vállalatok vezetése, ennek milyen hatása van a.gazdálkodásra, a dolgozók termelői magatartására. Kérdéses az is, ho^y a^tulajdon feletti rendelkezés hatáskörei mennyire kerültek at ténylegesen a vállalatokhoz. A mai minisztériumi gyakorlat még sok akadályt állit ennek útjába, a jogok gyakran formálisak. De ahol megpróbálnak jobban élni ezekkel a jogokkal, ott sem érzékelik még a dolgozók, hogy tulajdonosi hatáskörrel felruházott helyi szerv alakult. Nem következnek be olyan változások, amelyek lényegesen befolyásolták volna a dolgozók helyzetét és munkafeltételeit, vagy ha ilyenek mégis végbemennek, az általában nem a vállalati tanácsok tevékenységének eredménye. Nem is várhatjuk, hogy ilyen rövid idő alatt a tulajdonosi tudatban érzékelhető, pontosan mérhető változások következzenek be. Az is figyelemre méltó azonban, hogy akik a vállalati tanácsokkal kapcsolatba kerülnek vagy a tanács működésének problémáival foglalkoznak, több új gondolatot vetnek fel az ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodással kapcsolatban. A rendelkezési hatáskörök átadása nemcsak jogi, hanem gazdasági szempontból is új helyzetet teremtett. Korábban, ha a vallalat gazdasági nehézségekkel találta magát szemben, mehetett támoga> táot, segítséget kérni a tulajdonjog akkori birtokosához, a ■ | • / . ; | t 1 | "
