Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.23.a/8)
1988-03-17
l—— *-------j I- 10 -• ; - /V’ 4'.; . ‘f, 7 >u ;' fi ; « ,, < : Ví- • Az uj vállalatvezetési formák bevezetésével csökkent a minisztériumok irányitói jogköre: az igazgató feletti munkáltatói jogkör - mint azt már korábban emlitettük - átkerült a minisztériumtól, az alapitótól az uj kollektív vezető testületek hatáskörébe. Ez egy olyan tulajdonosi jogosítvány, ami kétségtelenül jelentős változást eredményezett a vállalatok és a minisztériumok kapcsolatában. Szintén a tulajdonosi jogok "áttelepítésével" függ össze, hogy megszűnt egy eddig a minisztériumok rendelkezésére álló eszköz: az állóeszközök átcsoportosításának, az eszközelvonásnak a lehetősége. Bár a vállalati önállóság bizonyos mértékig kétségtelenül növekedett, a tulajdonosi jogok gyakorlása a vállalatok többségénél nem járt együtt a tulajdonosi tudat erősödésével. Csak a LŐTEX-nél hangzott el olyan vélemény, hogy az uj vállalatvezetési formában növekedett a küldöttek felelősségérzete a vállalat iránt. Az uj irányítási rendszerben megszűnt a régi felügyeleti ellenőrzés, létrejött a törvényességi felügyelet. A törvényességi felügyelet fontos szerepet töltött be a szervezeti és működési szabályzatok elfogadásakor, a választásokkor. Azóta a vállalatok többségénél rendszerint csak az Írásos anyagok, jegyzőkönyvek alapján tájékozódnak a kollektív vezető testületek működésének törvényességéről. Kiemelt figyelmet fordítanak az igazgató bérének megállapitására. A Kispesti KÖZÉRT Vállalatnál hangzott el, hogy a vállalat lényegében hármas irányitás, illetve ellenőrzés alatt áll: a Kereskedelmi Minisztérium, a Fővárosi és a Kerületi Tanács hatáskörében vannak. Kifejtették véleményüket, hogy az lenne a legjobb, ha a törvényességi felügyeletüket, irányításukat csak a Kerületi Tanács látná el. ti_______________3______1 I w
