Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.23.a/8)
1988-03-17
! ' ' 1 ■.. ' "" i ' ■■ v;/1 ’ ■ ’ r ““*---• I ! - 7 -■p Ezen a térén szűkült a minisztérium és a vállalat kapcsolata, az irányitó szerv hovatovább csak elvileg támogatja /vagy nem/ a vállalatot, melynek önállósága e ponton megnőtt. Az igazgató megteheti, hogy bizonyos külső "elvárások" elfogadtatásához, vagy akár elutasításához is felhasználja a vezető testületet, még akkor is, ha az adott kérdés eldöntése nem tartozik a vállalati tanács, vagy a vezetőség hatáskörébe. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a kollektív vezető testületnek jogilag nincs meghatározott felelőssége, és érdekeltségi rendszere sem került kidolgozásra a vállalat jövőjét meghatározó kerdesekben, ezért rövid távú érdekek határozzák meg a testületek munkáját. Azért, hogy ne érdekképviseleti testületté váljon a tanács vagy a vezetőség, ne rövidtávú, operativ kérdések kerüljenek az ülések napirendjére, feltétlenül meg kell teremteni a vezető testületek tagjainak eredményérdekeltségét /pl. középtávú nyereségérdekeltség, vagyonérdekeltség/.Amenynyiben a testület helytelen döntése miatt a célkitűzés nem teljesülne, meghatározott anyagi ösztönzőtől, juttatástól esnének el a testület - ilyen döntést hozó - tagjai. A testületi tagok felelősségi-érdekeltségi rendszerét mielőbb meg kell teremteni, hiszen közeleg az igazgató-választások előkészítésének az időszaka, s minden igazgatóban felmerülhet a kérdés: a vállalat hosszutávu fejlődését tartsa-e szem előtt, vagy a kollektíva napi érdekeit figyelembe véve "készitse elő" ismételt megválasztását. A beszélgetések központi kérdése volt az, hogy milyen az együttműködés az uj vállalatvezető testületek és a helyi párt- és szakszervezeti szervek között. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az együtmmüködés a gazdasági, politikai és szakszervezeti szervek között a hatásköriség, a döntési, egyetértési, véleményezési stb. jogkörök megtartásával, a korábban kialakult kapcsolatrendszerben folyik, lényeges konfliktusok nélkül. A kifejezetten jó együttműködés alapja az, hogy a testületek vezetői között /igazgató-párttitkár-SZB-titkár/ jók a személyes kapcsolatok, rendszeresek, folyamatosak a munkakapcsolatok. jr_ H /( J i U 1 ' ‘f'/' ® Im J PB w ..V. 1 '' 3 . . _ - _ - ~ -* - ----- - -- — - - — - ~ ' - ' ■ ■ - -- - t ---------
