Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.23.a/8)

1981-06-29

r , a—n •iii'bb«»ié| 1 1 ’ — 3 —- A szervező munkának, éc a szervezőknek általában nincs kellő tekintélye, súlya a gazdálkodó egységekben,- Általában"papirizünek"Ítélik a szervezőmunkát, úgy vélik, hogy a tényleges gondok problémák megoldásúban, megelőzésében kevés szerepe van. Ebtől adódóan kevés a szervezők sikerélménye, és ez egyik lényeges oka a nagy fluktuációnak. Fonti általánosítható megállapítások alátámasztására. Gaz­dálkodó egységenként is kivonatoltuk- és véleményeztük a VB beszámolók és a vita megallapitasait: 1,/ Pamutfonó ipari Vállalat A Pamut fonóipari Vállalat szervezési tevékenységét a ; vállalat pártvezetősége folyamatosan, nagy rendszeres­séggel, általában két évenkét komplexen is vizsgálja, de ezen túlmenően egyes konkrét szervezési feladatok­kal külön is foglalkozott. Kiemelt figyelmet fordí­tottak a „Dolgozz Hibátlanul" munka rendszer válla­lati és gyári tapasztalataira, melyet évente az 3Z0- vol közösen tárgyaltak. A Textilipari Dolgozók Szak­szó rvozoténok elnöksége 1077. szeptemberében számol­tatta bo a vállalatot az üzem- és munkaszervezésről, valamint a Díj rendszer vállalati eredményeiről. Egy­értelműen bizonyítottnak tűnik, hogy a politikai ve­zetés a kérdés fontosságának megfelelően foglalkozott és foglalkozik az üzem- és munkaszervezés kérdésével. A vállalat üzem- és munkaszervezési tevékenységét középtávú /ötéves/ és operatív /éves/ tervekben ha­tározza meg, enne!; alapján dolgozik. A szervezési tevékenység eredményességét azzal bizonyítják, hogy a jelentősen csökkenő és minőségében felhíguló munkás­­létszám ellenére a termelés naturális mutatói emelked­tek. Ugyanakkor rögzítik azt is, hogy ebbon az idő­szakban éppen a kieső létszám negatív hatásának ellen­súlyozására jelentős gépi fejlesztést /beruházást/ va­lósítottak meg, beleértve a nunkakörülmónyok javítását is. A csökkenő létszám melletti teljesítmény növeke­dés önmagában nem fogadható ol bizonyítókként a szer­vezési m-'nka színvonalát illetően, mórt nőm ismeretes, hogy a gépi, illetve az egyéb beruházások milyen mér­tékű kapacitás /termelékenycég/ növekedést biztosí­tottak. 1975-1900. között a vállalati létszám több mint 1.000 fővel csökkent és a vállalat kimutatása szerint a szervezési intézkedések hatására 120 fő sza­badult vei. A két szám különbsége jelzi* a telje­sítmények növekedése utalás arra, hogy a beruházások eredményeképpen a kapacitás bővülés és a teljesítmény növekmény milyen arányban van egymással. | H I f s—---------------------------­­..... I

Next

/
Thumbnails
Contents