Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1965-07-22
!“ a bl:ntetőbiréi ia,l.1árá8 torvgnyg'sse^e.^törvényesség biztosítása keretében eleorer.dű az a cári:.' lakos b-nlető jop..po.litikai elv, amely szerint alaptalanul sentci e llen -em indítható büntető eljárás, h büntet.: eljárás az alaptalanba^ jo^os s-oj,.1 •* nélkül aemmiképen sem terjedhet túl a nyomozás száján. _-» ’^aj-apözo^t bizonyi . ás nélküli vádemelés mar teljes joggal hívj u ki a brr dia cot és az minden esetben élesen eérti büntető jogpolitikánk szellemet.Sokszorosan hatványozott mértékben érvényes ez a cUnfetobirosági erjurasra, de főként annak határozatára. Kellő alap nélküli bűnösség megállapítása, nem történik, azonban ma is jelentkezik még <-■ t ör v enyes-segnea olyan irányú megsértése, hogy' esetenként ke ilo alap nőikül indul ^raeg a"bírósági eljárás. Űrre utalnak a felmentések számadatai. Közvádas ügyben -'megalapozottan - 1964-ben 24, 1965-ben eddig 8 felmentő határozat született. ányfelől az állampolgároknak esetleges felesleges zaklatástól való me kímélése, másfelől az Ítélkezés időszerűsége komoly jelentősnek ad a fiirói előkészítő munkánál. A tárgyalások előkészítőse térni - Különösen a bonyolult, l.b, nehezebb megítélésű ügyekben és általáé m azokb "fi, amel rekben Icc31 o le zo e lokoszit o ules tartósa- éjiünké t apaszt; 1— ! tó, A vígzoir. lag egyszerűbb mesÍtélésü ügyekben ellenben az elökészis*\ tő eljárás jelentőségének még fellelhető kellő fel nem ismerése folytán több esetben elmarad a nyomozás tény -, és joganyagánál; alapos megismerése . Gyakoribb hiányosság, hogy o vádiratban^indítványozott tanuk j megidezésének szükségességét kellőképen nem ellenőrzik. tjz előkészítő ülések általánosságban tartalmasabbá váltak. Pót nyomozásra r a vádirat benyújtása előtt gyakrabban kerül sor. Ez emeli az U- gyészi munka színvonalát, depkihat a bíróság működésére is. 1964-ben a kerületi bíróság 153 ügyben tartott ^előkészítő ülést, s ezek közöl 7 esetben került pótnyomozás elrendelésére sor. Az előzetes letartóztatás szükségességének kérdését a. büntető tanácsok az előkészítő ülésen behatóan vizsgálják. 1964-ben előkészítő ülésen az ügyész által elrendelt előzetes letartóztatást 124 terhelt vonatkozásában tartották fenn az elsőfokú érdemi határozathozatalig, mindössze 4 személy előzetes fogyatortéeanak megszüntetésére és 2 - szabadlábon lévő - terhelt előzetes letartóztatásba helyezésének elrendelésére került sor, O A bizonyítási eljárás lefolytatása terén a büntető tanácsok munkája fejlődést mutat. ..Italában feltárják a bűncselekmények releváns körülményeit, mind azokat,, amelyek a tényállás felderít A: éhez, a ^bűnösség és a minősítés megállapításához, valamint a büntetés Kiszabásához né1- külözhetetlene .. lnnék során nem csak a. terhel’ ellen, hanem a javara szóló körülményeket ie felderítik és mérlegelésük körébe vonják /anyagi védelem /. Az alaki védelem lehetőségének biztositi. aura a kerületi bíróság mind a nyomozás, mind pedig az előkészítés, illetőleg a ^targyalus ezakóban a szükséges intézkedést megteszi, ügyészi indítvány alapján nyomozati szakban 24 órán belül védőt rendelek'ki. Tapasz tál.-.-töm szerint azonban a védők részvétele a nyomozási e Íj árasban ült. ulaban forrni .lis • Kern :ordult elő, hogv kirendelt védő indítványával elősegítette volna a tényállás felderítését. Ellenben arra akadt„példa, hogy a védő nem is jelent még a nyomozási cselekményeknél, sót mega tárgyaláson sem. h kötelező védelem eseteiben a büntető tanácsvezetok hivatalból^rendelnek ki védőt, de gyakran élnek hivatalból a védő kirendelés ^jogával akkor is, ha a védelem az ügyben nem is kötelező. A védelem célját veszélyezte ti a kirendelt védő személyében olykor túl sűrűn bekövetkező vált zas« A fellebbezéssel érintett - a másodfokú bíróságtól 1964-ben vissza-
