Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1965-07-22
1 w*5a»*«H6i*W i * \ s ~ 3 -| I I trVpypft - P4 9 ü«v közül 6 esetben került sor az elsőfokú Ítéletnek el[ járási szabály megsértése / a tárgyalási időköz te nem tartása, vácimédóéitás utáni" kötelező meghallgatás elmúl sztáso, rendzavarás eseten a teljes nyilvánossá'; kizárása, ' nuk mentességi jogaira tör',ént tevés figyelmeztetés stb./ miatti hatályon kívül helyezésére es uj eljárás * lefolytatására. 1965-ben ez ideig ilyen eset nem^f ordult elő. bbol az' adatból arra lehet következtetni, hogy az elintézett ügyek nagy részében olyan súlyosabb eljárási szabálysértés nem történt, amely az Ítéleti re lényeges kihatással volt. A büntető tárgyalások vezetése általában kielégítő, a büntető biralc általában határozottan, felkészül ben és a bíróság tekintélyét biztositó módon vezetik a tárgyalásokat. Esetenként egyes birák targyalasvezeté\ seben bizonyosmérvü erélytelenedig tapasztalható volt. á-jjjjfllg.t óskiszabási gyakorlat. Az Ítélkezés akkor felel meg a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek,ha mind a büntetési nem megválasztásánál, mind a sí helyesen kiválasztott büntetési nemen belül a büntetés mértékének megszabásánál megfelelő differenciálás érvényesül. ,/_N A büntető bírói Ítélkezés gerince a büntetéskiszabási gyakorlat. Erről azt az átfogó általános megállapítást tehetem, hogy - eseti hibáktól eltekintve - egészében kielégítő, súlyos kifogásokra nem ad okot. /.Italában megfelel a Btk. elveinek, céljának, konkrét rendelkezéseinek - te hát törvényes - , nem különben a bünteti jogalkalmazás jogpolitikai elveinek, vagyis az adott fejlődési fokon szolgálja a társadalom védelmét. /. büntetéskiszabási gyakorlatban kellően^kifejezésre jut egyfelől a súlyos bűncselekményt elkövető, konok bűnözők, másfelől a csekély^ súlyú cselekménnyel terhelt, egyébként becsületes 'életmódot folytató állampolgárok társadalomra veszélyességének különböző, differenciált megítélése. A súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a visszaesőkkel, a konok garázda bűnözőkkel szemben a. törvény szigora hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztések kiszabásában nyilvánult meg. Azokra a terheltekre viszont, akikkel szemben a jogpolitikai elvek szoring nevelő jellegű büntetés, vagy intézkedés alkalmazása indokolt, felfüggasz tett szabadságvesztést, esetleg rövid tartamú, de végrehajtandó szabadra eágve sztést, javító-neve lő munkát, vagy pénzbüntetést szabtak ki a kerületi bíróság büntető tanácsai. A kerületi bíróság 1964. évi - közvádas bűntettekkel kapcsolatos - büntetéskiszabási statisztikai adatait a 2.sz. táblázat tartalmazza. E statisztikai adatok - amelyek a fővárosi átlagnál kedvezőbb képet mutatnak - általánosságban arra utalnak, hogy a büntetéskiszabási gyakorlat általában differenciált, a jogpolitikai elveknek megfelel. Azonban - megállapításom szerint - hibamentesnek nem mondható. Ezen a téren van még javítanivaló. Alapvetően téveairányú, megelőzésre alkalmatlan enyhe büntetéskiszabási gyakorlat folytatásáról nem lehet beszólni. A tapasztalt hibák esetiek, egyes büntető tanácsok műnkéjóban többször bukkannak fel, másutt ritkábban, -orrásuk többnyire a bűnösségi körülménye k téves, szubjektív megítélése, legtöbbször a személyi körülmények enyhítő hatásának túlér béke lése, u súlyosító és enyhítő körülmények hibás számbevétele. Ilyen esetekben kívánatos, hogy az^ügyészség megfontoltan és lehetőleg hiány talonul éljen fellebbezési óvási jogával, A bűnözés csökkentése terén >;• bűnüldöző hatóságoknak - közöttük a büntet őb íróságoknál - h; nem is kizáréi ugoe, de igen jelentős szerepük von. Sk
