Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1981-07-13
T ' ' f » . W U B í '' ►'*"**"'D I f I I ’- 17 -A szövetkezőtök vezetői jól használják ki agitációra, közvetlen véleményezésre ezeket a fórumokat és a tapasztalatok alapján történő szervezeti módosításokkal is igyekeznek elősegíteni hatékonyságát (pl. Elemgyártó Szövetkezet). Ugyanakkor általánosnak mondható, hogy a résztvevő dolgozók bizonyos kérdésekben (pl. jutalmazás, kitüntetés) a döntést inkább rábizzálc a vezetőkre vagy különösebb vita nélkül elfogadják a beterjesztett javaslatot. Hozzá kell tenni azt is, hogy a kötelezően megtárgyalásra kerülő napirendi pontok száma (esetenként 9-10) szintén fékezi az érdemi, aktív vita kibontakozását. A munkahelyi tanácskozás szerepe, jelentősége a szövetkezeti demokrácia rendszerében, a közvetlen, viszonylag kisebb kollektíva előtt kibontakozható vita jelentősége mindenképpen indokolttá teszi ennek a fórumnak a továbbfejlesztését (a tanácslcozások számának növelésével, a résztvevők jobb felkészítésével a tanácskozáson való részvételre és a vezetők felkészülésével a tanácskozás lehetőségeinek jobb kihasználására). Néhány évvel ezelőtt hozta létre jogszabály a küldöttgyűlések intézményét a 150 főt meghaladó tagsággal rendelkező szövetkezeteknél (kerületünkben a Szövő KTSZ és a Műanyagipari Szövetkezet kivételével). A küldöttgyűlések létrehozásának az volt a célja, hogy mozgékonyabb , tárgyalóképesebb, a szövetkezetét érintő kérdések részletes megvitatására alkalmas fórumok alakuljanak. A küldöttgyűléseken az egyes kollektívákat, munkahelyeket a munkahelyi tanácskozásokon megválasztott küldöttek képviselik. A hatáskörbe tartozó kérdések jelentősek (terv, bér, részesedési alap képzése, felhasználása, szabályzatmódosítás stb). Meghatározott kérdésekben döntési és véleményezési joggal rendelkeznek, de érdemi vita és véleménycsere ritkán alakul ki. Ebben kétségtelenül befolyásoló tényező az is, hogy a küldőttgyülóst megelőzően a munkahelyi tanácskozásokon több témát megtárgyaltak, ismertettek és esetenként igen sok (8-10 vagy több) a napirendek száma. A küldöttgyűlések aktivitásának a hiánya rávilágít két jelentős problémára : — a szövetkezetek zömében még nem szervezték meg a testületenként differenciált tájékoztatási rendszert;- a küldöttek munkájában még nem alakult ki az a célszerű és közvetlen kapcsolatrendszer és munkamódszer, amely alkalmas lenne a munkahelyi tanácskozások tagjai problémáinak formális tanácskozáson lcivüli megismerésére és közvetítésére (ebben szerepe van annak is, hogy a küldöttek személye a rövid - kétéves - megbízatás alatt gyakran változik).
