Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/3)

1965-07-14

I - '~f

I I- 18 -Kuti elvt.rs:

A hozzászólásokból olyan problémák is felvetődtek, amire reagálni szeretnék és pártmunkás tapasztalataimból hozzátennék.

Először is azt mondanám, hogy ha az ideológiai munka problémáit vizsgé. *-juk. akkor azt mondhatjuk, hogy megváltozott a követelmény, megváltozó a viszonyok és itt nem elsősorban a társadalmi viszonyok megváltozz.3 i\ gondolok, hanem a következő-három tényre:

az egyik a békés egymásmellettélés ténye, a , . ,

másik a nemzetközi kapcsolataink bővülésének a ténye, és minukottobol kifolyólag a nem éppen marxistának nevezhető ideológiák megjelenése társadalmunkban, politikai és művészeti életünkben. Mindezek a feltétel 1 együttesen nagyobb intenzivitá3t és rugalmasságot igényelnek az ideológiai munkát végzőktől.

Az a tény, hogy most a marxizmusnak ilyen feltételek mellett kell megbi k znia az ellenséges eszmei megnyilvánulásokkal sok elvtársunkban viss tetszést és megrettenést okozott.

Átmenetileg valamiféle tehetetlenség is mutatkozik, pedig ezt a tényt, már tudniillik, hogy ellenséges ideológiák is megjelentek politikai , kulturális és társadalmi életünkben, nem lehet egyértelműen negatívnak nevezni, ugyanis a marxizmus-leninizmuo nem a..kor életképes, ha mesterségesen megóvjuk az ellenséges elmélet elleni harctól, hanem éppen éli* kezőleg. Az ellenforradalom előtti időszak hatását illetőleg egész pon^ tosan az ellenforradalom előtti 40 éves életét a marxizmusnak, amely a Szovjetunió létrejöttével kezdődött és amely időszak alatt melegháza növényként kezeltük a marxizmust- nem szolgált a marxizmus-leninizmus Óé let fejlődésére és erősödésére, mert mesterségesen elzártak a má3 i< lcgiákkal való versengéstől és ez káros hatással volt ráj ebből a tál fakadt a dogmatizmus, sőt a reviziónizmua Í3, valamint az & tény is, nem fejlesztették megfelelően e tudományt tovább. A marxizmus abban , időszakban volt ei'Ő3, sőt akkor volt a legerősebb, amikor ki volt té1 az ellenséges ideológiák elleni harcnak, tehát 1917* előtt, amikor a inarxizmus-leninizmus nem volt egyetlen országban 3em az államhatalom r~\ tál védett elmélet.

Az uj helyzet, ami jelenleg von nehézségeket okoz elvtársainknak, bi nyos kényelmesség is tapasztalható, mert ma nincsenek meg a feltétel annak, hop-y adminisztrativ eszközökkel védjük meg a marxizmus-lenin: ideológiáját, viszont ennek az érdekében érvelni nehezebb, mint adm rativ eszközökkel elintézni egy vitát.

Feladatunk tehát, hogy helyes érvelésekkel, a helyzet megfelelő el< vei és az ebből levonandó konzekvenciákkal kell felvennünk a harco marxizmussal szembenálló elméletekkel, ez pedig következetesebb, a aabb és rugalmasabb Ideológiai munkát igényel.

Rá szeretnék térni arra, amelynek elmondáséi'a Tóth elvtársnő felvété indit. Meg kell mondani, hogy a mi elvtársaink elkényelmeoedtek, az forradalmi lendület, amely 1946-47-ben volt és amellyel bátran csat; mentek az igazukért, azok az olvtársak ma már nem tennék meg ugyané Felmentést ad a megrendülés időszaka,

A mostani politikai biztosíték arra, hogy a távolabbi jövőben 3em 1 rülhet sor mégegyozor olyan helyzetre. Ma már az ellenséges nézete vitával kell lég ózni, ma a meggyőzés eszközét használjuk. Ez term tesen nagyobb képzettséget igényel részünkről.

IS

j ; |

» f

___________- — ------------- -• — - —___ * - - - - - ----- ---------------------------------