Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1979-01-11
r * • • * * -v:.,. ♦ I .. & • ; Budapest Főváros XVII. kér .Tanác s VB Művelődésügyi osztálya V* Budapest, XVII,, Festi ut- 165.__________________________ Tárgy: Vallási eredetű kulturális maradványok a tanulóifjúság tudatában, Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának "Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól" 1972. junius 15-i és a XI. Pártkongresszusnak azt megerősitó határozata - többek között - a világnézeti nevelés tartalmának és formájának minden szinten való javitását Írja elő. A világnézeti nevelés témakörét átfogóan 1972. október 2o-án tárgyalta a kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta kerületi feladatterv ^készült- ; állami intézkedések történtek a nevelőmunka tartalmának és hatékonyságának javítása érdekében. Tudjuk azonban, hogy éppen a tanulók világképének marxista megalapozása útjában jelentős akadályt jelentenek még a vallási eredetű tudati elemek. Ezek a materialista - ateista meggyőződés elfogadásának olyan meglévő gátjaik, amelyeket időnként konkrétan számba kell vennünk. Vizsgálatunkat azért, végeztük, mert azt tapasztaltuk, hogy intézményeink oktatási - nevelési gyakorlata bizonyos mértékig óvatoskodva kezeli ezeket a jelenségeket. Feltételezésünk szerint. a kezdeményezőbb, bá.trabb ateista propaganda számára ma már sokkal alkalmasabb talaj a tanulóifjúság, semhogy számbajöhctő^ellenállást vagy visszahatást váltana ki az igényesebb fellépés. Vizsgálatunk során kerestük azokat a vallósi eredetű tudati elemeket, amelyek a vallásosság tartalmát, jelenthetik tanulóifjúságunk érzés és gondolatvilágában. Mindezek feltárásával szeretnénk irányt mutatni a konkrét nevelőtevékenységnek, hogy a jelenlegi állapoton túlléphessünk. Nem kivántunk konkrét választ adni arra, hogy a fiataloknak mekkora hányada vallásos. Ez felmérésekkel nem is állapítható meg. De a feltárt, adatok és azok áttekintése alkalmat szolgáltathat elemzésekre, gondolkodásra, különösön ha azzal a szándékkal próbáljuk hasznosítani, hogy mely adatok jellemzőbbek eg.y-egy intézményre /ez a nevelőtestületek és vezetőik lehetősége és feladata/, illetve melyek azok a részterületek, ahol erőteljesebben, hatékonyabban kell eredményekre törekedni. Vizsgálatunkat két megyében /Bács-Kiskun és Veszprém/ 1974. őszén kb. hasonló kérdőíves vizsgálati módszerrel végzett felmérés adataival is összevetjük. Kerületünk kilenc általános iskolája 7-8. osztályos tanulóinak kb. felével /446 tanuló/ és L j
