Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1979-01-11
) I » »- 2 - » » n Furat 3. Gimnázium 54 harmadikos tanuldjával végeztük. A válaszok őszinteségének biztosítása érdekében a négyoldalas kérdőívet. név, osztály és iskola megnevezése nélkül nem az iskola tanúra, h. nem felügyeleti csoportunk tagjai töltették ki a tanul ókkal. Felmérésünk a vallásosságot négy területen mérte: a vallasgyakorlnt, a hit, a vallási ismeretek és néhány erkölcsi megállapítás vallási indoklása területén. Kiegészítésül a vallási tradíció néhány társadalmi tényezőjét próbáljuk meg kimutatni. Az c-jredraény összességében azt- mutatja, hogy a fiatalok zöménél megtalálható a vallási kultúra valamilyen jele. Am ezek által óban elszigetelt elemei a gondolkodásnak és a viselkedésnél:. Azoknak a fiataloknak a száma alacsony, akik megnyilatkozásaik összessége vagy többsége alapján vallásosnak mondhatók. 1./ Ery régebbi - ma. már túlhaladott - szemlélet a vallásgya_ korlatot a vallásosság kizárólagos mutatójának és bizonyítékának tartotta. Minden esetre ez tűnik a legjobban látható és legszélesebb körben elterjedt jelzőszámnak. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a vallásgyakorlat. bizonyos formái^évszázadok óta magától értetődőnek tartott részei voltak a közfelfogás által elvárt viselkedásrendszernek. 1976-ban a Vigilia c. róm.kat. folyóiratban jelzik, hogy a falun lakó dolgozó katolikus fiatalok 88 %-a, a hasonló városi fiataloknak 78 Ú-a bérmalkozott 16 éves koráig. A falusi házas dolgozó fiatalok 84 ft-o, a városiaknak 65 %-a tartott templomi esküvőt. Az általunk hasonlitá3ul vett két. megyének adatai szerint az 1971-ben és korábban születettek valamennyien meg voltak keresztelve . , A mi vizsgálatunk szerint a 7-8. osztályos tanulóknak 92,6 ?6-a, a III. gimnazistáknak 88,9 &-a volt megkeresztelve. Figyelemre méltó azonban, hogy a megkereszteltüknek 15,5 %-a nem tudta megnevezni a va llását. Tanulóinknak 59,9 %-a részesült másodszori egyházi szertartásban /első áldozás, bérmálás, konfirmálás/, érdekes, hogy a jelenlegi gimnazistáknál ez a mutató magasabb: 57,4 %. Ez egy csökkenő tendencia érvényesülésére utal. A vallási szertartásoknak fenti formáit igénybe nem vevők számottevő csoportja /6o % !!/ számunkra sokat, mond, mert egyértelműd elutasító magatartást, bizonyít. E laza egyházi köteléknél /a vallási előírások nyilvános végzése/ talán megbízhatóbb mutató - mert folyamatosabb jelenség az egyen életében - a templombajárás. A katolikus egyház előirjn a vasárnaponként kötelező rendszeres misehallgatást.. A ritkább templombajárást, mint a "hivatalos" normák részleges teljesítését. lehet értékelni. <• - J
