Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1979-01-11

r ~ * ! .Is *- 2 -Pártunk XI.kongreeezusa^iskoláink éld, az'oktató-nevelő munka ^általános javitasat, a nevelés hatékonyságának fo­kozását jelölte meg feladatul. Ez megköveteli a nevelői egység további erősítését, a politikai és szakmai művelt­ség szintjének emelését valamennyi pedagógustól. A-ilOil^-Vekedett feladatokkal párhuzamosan javult a pedagó­­-^s--E3£Ígwszorvezetek eszmei-politikai irányitól oITenor­■á-°.->ev0kenysóme. Munkájuk középpontjában a" WözoktcTíou, a közművelődés 'feladatainak megoldása áll* Ebben látják, és helyesen értelmezik,a pedagógusok, az iskolaigazgatók po­litikai szemlélete javításának fontosságát* Az agitációs és propaganda munka eszközeivel is élve, folyn­­i.latosan, javuló tervszerűséggel a politikai nevolőmunka szer­ves részé lett a közgondolkodás és életmód szocialista jegyei­nek erositese, terjesztése. iskolák igazgatói igénylik es kérik a pedagógus pártalap— szervezetek segítését, ellenőrző tevékenységét az iskolai ^ minden lényeges területén. Azonosulni tudnak a uárt no­­^■ÍMajaval, amit megnövekedőtt fe 1 ol6s3ogge 1. 'o',;yrc''TucTal'o’-: gnhbaiL érvényisíTenok vezetői munkajukban. Áz Ts^oT:?:^~r^ tosenelc színvonala javult, az irányítás1 munkájának fegyelme tovaeb szilárdult* Az igazgatók és helyetteseik alapvetően Helyesen értelmezik: egyszemélyi felelősségük nem ellentétes nz iskolai demokratizmus további erősítésének feladatával. /I1,IgjjMgn^a ,pedagógus pártalapszervezetek és iskola ivnz.mtnk Javult nz ískol^r^^ffl^:: nai munkastílusa, módszere, amelynek alapján kialakulóban vnnia kollektív vezetés gyakorlata. A mindennapi szervezés feladatai., a gazdálkodás gondjai azon­ban gyakran vonjak el az iskolavezetés figyelmét, erejét az ískoio pedagógiai irányításának, a nevelői közösségek formá­lásának feladatától. A pártnlapszervezetek politikai irányításával - a szakszerve­zete^ hatáskörének bővülésével - növekedett iskolai szakszer­vezeteink szerepe a tudatformálásban, a kulturális és világ­nézeti nevelésben. A szakszervezeti bizottságok egyre gyakrab­­znn vesznek^rcszt^a döntések előkészítésében, egyre eredménye­sebben latjak el^ordekvédelmi funkciójukat is. Több esetben ozonoan az iskolák igazgatói nem adnak lehetőséget a szakszer­vezetnek jogaik gyakorlására, illetve azok nem ölnek jogaikkal /jutalmazások, tantárgyfelosztás, munkarend stb,/. Az iskolai elet demokratizmusának fejlődése nem egyenletes, esetenként a formális ^elemek dominálnak. "í7‘ ifjúsági parlamentek tapasztalatai, de az iskolai szakszer­­fezetek tapasztalatai is bizonyítják, hogy az iskolák igazga­tói esetenként nem, vagy kevesebb közösségi, emberi gondot őrzőkéinek mint maga a testület. /Klikkek, intrika, munkafű­­yelem sto*/ Ez nehezíti a nevelőmunka tervszerű irányítását • esetenként indokolatlanul nagy energiákat köt le - feszült­­seghelyzeteket teremtve akadályo-oz alkotó munkahelyi ló''kör Kibontakozasanak, a szocialista közösség fejlődésének. • / . j «• “ “~J ________________________________________________________________-____^_______________________________

Next

/
Thumbnails
Contents