Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1974-03-14

'dtHttife r ! i . s 4p- 3 -A káderkiv^asztás, az utánpótlásban a tsz. vezetőinek egy mini­­inalxs xgényc keii kitűznie, hogy ki alkalmas arra, aki a munkát barmikor ét tudja vennx - ennek egyik problémája a kiválasztás, a inas xk pedig a vezetők továbbképzése, - tehát olyan jellegű dőli goka, kellene megvalósítani, hogy terv-próbákon keresztül előse­gíteni a vezetői továbbképzést. Váczl Imre: A termelőszövetkezetekben általában átgondoltabb, szervezett­­szerű kádertevékenység csak a Pol.Biz. 1907-es határozata után 3-évvel indult meg. Ez .jellemző az Öfogás tsz-re is, s az ilyen irányú tevékenységük kiütközik a jelentésben is. Akár a párt­­szervezet, akár a szövetkezet káderpolitikái tevékenységét nem tekinthetjük megalapozottnak. Véleményem szerint nem olyan jó a helyzet, mint ahogyan Csapó és Tóth elvtársak mondták el vá­laszadásukban, mert az ilyen irányú tevékenységükben csak az adminisztrációs munkát emlegették. Ugyanez a helyzet a J8p-i tsz­­ek szövetségnél is, akik kevés segítséget adnak, mert ők sem ren­delkeznek megfelelő tapasztalatokkal. Apárt- és társadalmi vezetés káderutánpótlásáról szólva: nem ki­vételek az alól, hogy nem szívesen vállaljálc az emberek a Tele­­los társadalmi es politikai posztokat. Ezt többször megállapítot— ta a tsz. pártvezetősége is, - de hogy nagyobb legyen a tüleke­dés e-felé, ebben sajnos még nagyon kevesett tettek. A káderután­pótlás vonatkozásában is több kezdeményezésre lenne szükség; mi­kor a kiválasztási névsoron végigmentünk, lényegében csak 5-ó ember maradt, mert mindegyik mellé oda tudtak tenni egy jelzőt! 1edig^elsósorban nemcsak azt kellene nézni, hogy mi nem teszi az illetőt alkalmassá, hanem azt, hogy mi teszi alkalmassá. Nagyobb bizalommal és bátorsággal kellene az emberekhez hozzányúlni. Korábban az egyik taggyűlésen vita volt abban, hogy a pártveze­­tőség egyes tagjai csak részben tesznek eleget feladataiknak, egyesek nem nagyon szeretnek a tsz-ben lenni, stb. A taggyüló­­sek szerepe a káderpolitikái tevékenységben csak az utóbbi évben került a helyere. Az is tény, hogy a KB 1973*évi határozatát a pártvezetőség tagjai sem ismerik eléggé, azt nem olvasták el, igy kérdés, hogy ezt mennyire tudják alkalmazni? A személyzeti munkának még mindig nincs meg a kellő rangja a tsz-ben. Pedig alihoz, hogy megí'elelő személyzeti, káder tevékeny sóg folyjon a tsz-ben, szükséges, hogy megfelelő személyzeti apparátus"dol­gozzon. Galambos elvtárssal kapcsolatban; igaz, hogy pártmunkáját nem vé­gezte rendesen annak ellenére, hogy jól képzett és tapasztalt pártmunkás volt. Az is igaz, hogy szókimondó ember volt. Munká­ját többször értékelte a vezetőség, de alapvető dolgokat nem ve­tettek föl vele szemben. Ami Kékesi kitüntetését illeti: van o~ lyan dolog vele szemben, hogy a kitüntetésre való felterjesztés korai volt, mert a hármas követelmény nála nem érvényesül, ez nincs együtt. Tóth József: Egyetértek Mateovics elvtárssal. Galambos elvtárs nevelésében megbuktunk, de hozzáteszem, hogy semmi kritikát nem fogadott el, mindenkit lenézett, bár az is igaz, hogy többször kellett volna ét kritizálni. Kékesihez annyit: fia is itt volt a tsz-ben, de az ő erdőkében kellett elvinni innen0 Félreértés az, hogy Csapó elvtárs eljár káderanyagokért, mikor ezt tette, akkor éppen Galambos elvtársat helyettesítette. Arra nem emlékszem, hogy 1

Next

/
Thumbnails
Contents