Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1966-02-18
í 1 I I 'f * m Aj* >m loméiul-tea íviugaulyoznl ozerotnám, a gyenge taz-eknck adott öszmosok közgazdasági kérdés, kanom politikai kórdós is. A ,;iesióc;nzüíusát<j árcentrum ácson ögy eldöntött dolog, viszont a természeti adottságokból száműző különböző földjáradék egy rószét xcltóMenüi le kell vonni* hogy milyen mórtékben fonjanak le ez vitatott kórdós, őzt tovább kell vitatni, éppen ezért nem kívánok ebbe jobban belemenni a válaszadás során* Felhívom a figyelmet arra,’hogy újabb számítások alapján megállapítást nyert, hogy a mezőgazdasági hozzájárulás a nemzeti jövedelemhez nagyobb, mint ahogy egyesek gondolnák. A kórdós az, hogy milyen árakon keli számolni. Itt is különböző nézutak vannak, egyenek szerint 2o y», mások szerint majdnem 4o #, e két szám között nagy a különb uu kom tisztázott még a mezőgazdasági érték- és ár fogalma* Másik fontos kérdés, hogy az állóeszközök ölévülősét milyen eszközökkel kívánjuk meggátolni? Meg kall mondani semmilyen eszközzel uom lőhet ezt megakadályozni• Ka erkölcsi kopás, csupán az a célunk, hogy a technika rohamos fejlődése következtében kellő gyorsasággal vagyuk figyelembe a modernebb géptípusokat és ezeket folyamatoson alkalmazzuk* A gép-park állandóan modernizálódik;* Következő kérdésre, hogy megvan-e a megfelelő vezető garnitúra az uj gazdasági irányítási rendszerhez: válaszom: hogy őzt a kerületi embereknek jobban kell tudni. Mason ok ismerik a kerület vezetőinek rátermettségét, képességét. 11a országos viszonylatban nézem, akkui az óv véleményem az, hogy meg is van és nem is. Természetesen oz átlaga általános válasz, meg kell nézni ezt a kérdést közelebbről is. A felügyeleti bizottság működését illetően felvetődött,, hogy társadalmi! , vagy hivatali szerv lesz-e? A felügyeleti bizottság szervezeti felépítése som eldöntött kérdés még tolj esen, vannak még viták, de éppen ezért komprom!sünijb megoldás született, moly szerint társadalmi és hivatali az v n ;t is. Kz természetesen is. üsak akkor van let jogosultsága ha társadalmi oü hi v - túli szói ve— í'otko.uxj íjiüic-..'-uik* .i.’ü 11oi*Xont--X uvauie-ano -1 * po—po /^o - xoszvoluI obbon szervezetben* Ami i. funkciót illoti: egyértelműen társadalmi szervezőtnok tokinthető, mórt ha hivatali lonnc, elveszítené társadalmi jellegét. Kincs döntési és javaslat-tevő joga. Az én véleményem az, hogy oz a koncepció vitatható még. Nálunk nőm lenne helyes, ha a felügyelő bizottság döntési joggal rendelkezne és esetleg adott osetbon leváltaná az igazgatót ogyos vállalatoknál., üo természetesen oz én véleményem az, hogy több joggal rend©1 kezhotne, mini amennyiéről rendelkezik, -i munkás-tanács. Az aj mechanizmusban rondkivül nagy felelősség húrul az igazgatókra. Felvetődik a kérdés, hol lösz meg a garancia arra, hogy az igazgató esetleg az uj rendszerben nem-e az anyagi oldalát nézi a munkának és igy háttérbe szorulhat részéről a népgazdasági érdok. Jé lenne egy közbeeső szervet teremteni, illetve létrehozni aki anyagilag nem érdekelt a vállalat termelését 11- lotuoa. Kzek csak elképzelések, jelenleg ott tartunk, hogy nőm cárunk a felügyelő bizottságra semmilyen olyan dolgot rabinni, amely komoly felelősséggel járhat. Az anyagóllátási bürokráciával foglalkozva ol aoli mondanom, hogy ez szoroson összefügg a koncepció kérdésével, hálunk nőm kereskedés folyik, hanem kiutalás alapján kapjak mg,., az anyagokat. Az anyag őzzel a kérdéssel több helyen foglalkozik és kic . ...............................................t—Tq-fCTmiTrrmmnwmrr^T f —- n----------------------------n—i -—, , r, .......... ., - • m _____________________________________________________-__________-____________-________„______._____- ___ _
