Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1964-03-12

I j 4 I * 1- 18 -A a össze t-ó lelnél kot dolgot kell figyelembe vonni, és itt statisztikai összetételről van szó, hogy mennyi munkás, meny­nyi paraszt, mennyi értelmiségi stb. van kerületünkben. Ha ezt tisztán látjuk, és eltudunk benne igazodni, - ez megha­tározza számunkra, hogy hol kell határozottabban előbbre^men­ni, vagyis világos feladat, hogy a fzikai, szakmunkásokba tsz-tagok, elsősorban a volt középparasztok, a műszaki értel­miség, és az egyéb értelmiség területén kell előbbre menni, — es nem a háztartásbelieknél* Igaz, hogy a statisztikai összetételnél lehet javulást elérni, de itt mint alapvető tényezőt kell figyelembe venni a fluktuációt. A másik peoig az,hogy magának a párttagoknak milyen a kommunista helytállá­suk, politikai összetételük, milyen a parthatarozatokra való mozgósítás, és az ezért való kiállás. Ez a rész tehat nem hiányzik az anyagból, mert korábban a Vogrehajtobizottsag ^ ezt megvizsgálta a VIII. kongresszus határozatai végrehajt­sa során szerzett tapasztalatok alapjan, és erre határozatot is hoztunk. Fő figyelmet kell fordítani: a meglévő párttagok nevelésére, kommunistáink helytállására és példamutatáséra, - egyszóval a kommunisták példamutatását tovább kell fokozni. A másik: a meglévő tagjelöltek nevelése, ami nagyon nagy dolog, sze­rintem nem az a probléma, hogy milyen partmunkát adjunk egy tagjelöltnek, - pl. Simon ár. tagjelölt, a VK elnökségének tagja, - hanem ott van a probléma, hogy a végzett munkájuk­ról nem számoltatjuk be őket. Szerintem ott is probléma van, hogy egy illetőt felveszünk tagjelöltnek, de megfeledkezünk az ajánló beszámoltatásáról, nem kérjük számon, hogy az il­lető tagjelölttel hogyan foglalkozik, hogyan neveli, ennek megfelelően legtöbb esetben nem az az ajánló a tagfelvétel­­/--v nól, aki a tagjelöltsógre ajánlotta az illetőt, szert helyes lenne érvényt szerezni annak, hogy a partcsoportok a maguk területén számoltassák be az ajánlókat. A harmadik fo^dolog: a párt-1agjelőltse gre nevelni az embereket, és ennek erdő­kében kell is tenni valamit! , Igaz az, hogy a tagjelöltségre való neveles nem vált meg pártszervezeteink munkájának szerves részevé, - bár mi ez­zel már foglalkoztunk 1963-ban, majd titkári értekezleten xs beszéltünk róla, de az is igaz, hogy határozottabban nem so­kat tettünk még ebben. Azt el lehet fogadni, amit az elvtar­­sak ezzel kapcsolatban felvetettek, de ebbe nem lehet bele­nyugodni, mindig újat kell keresni. Ezt az uj keresését _ tár­gyaltuk meg apparátus értekezleten is, s ennek megfelelően az apparátus minden tagjával leülünk, - beszámoltatjuk sa­­• ját munkájáról, melynek kapcsán felvetjük a tagjeloltfelve­teti munkával kapcsolatos feladatokat is. Mint gátló tényezőt vetettük fel azt, hogy a tagj elölt ségx-e való nevelés nem vált pártszervezeteink niunkajanak szerves részévé. Ez mellett azonban jelentkezik befelé fordulás is. Ez talán abból adódik, hogy a& olvtarsak is töobször hallót — ták, mikor Kádár elvtárs arról szólt, hogy nem akarunk mi 9oo.ooo-es párttagságot! Ez viszont nem jelentheti azt a mi munkánkban, hogy meglévő párttagságunk számát nem lehet, ás nem kell növelni. Mi azt mondjuk: igen is kell az után­pótlással foglalkozni. JQ _■■■■ - - — . ---- y____________________________

Next

/
Thumbnails
Contents