Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1962-09-06
valamint a másik bizottság által készített jelentéssel együtt, illetőleg .kiegészítve. Pelhivom 'az elvt rsak figyeimét, hogy a két anyagnak az ideje nem lehet több, mint 45 perc. Igen nagy felelősség, komoly munka hárul az anyag elkészítőire. Á Pártértekezlet anyagának ideje 1 1/2 óra. Ezt az időt meg kell osztani valamennyi anyag között úgy, hogy a pártélet belső problémáira 45 perc jusson. A Konkrét helyzet, konkrét elemzését vigyük a Pártértekezlet elé. Az anyag előremutató, konstruktív jellegű legyen. Ténylegesen a problémákat és az előttünk álló feladatokat tükrözze az any ag. Egyetértek Gáspár elvtárs azon javaslatával, hogy az anyagot ^ Gáspár, Czender és Toldy elvtársak dolgozzák át, de én javaslom, hogy a Végrehajt óbizottság fogadja azt is el, hogy Ambrus, Bodnár és Albert elvtársak is résztvegyenek az anyag átdolgozásában. A vitában sok kérdés szerepelt. Valóban pontatlan az anyagban a lenini hármas jelszóval kapcsolatos megállapítás. Valóban •1956. előtt a lenini hármas jelszó alkalmazása terén voltak hibák. Ennek alkalmazása, történelmi kategória. Az átszervezés után már a jelszó nem szolgálná az ügyet, hanem éppen az ellenkezőjét, akadályozná az egységes paraszti osztály kialakulását. Véleményem szerint is mezőgazdasági jellegű kerület vagyunk. A párt vonalának erősítése, a mezőgazdaság alakulása, minden azt mutatja, hogy mezőgazdasági jellegűek vagyunk, természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyetlen percig is le lehet mondani a kerület munkásainak neveléséről, a velük való állandó foglalkozásról. -A mezőgazdasági jelleg nem jelentheti azt, hogy a kerület más rétegeihek nevelésével nem foglalkozunk. Most a Pártértekezlet előtt az u.n. fehér-foltokat meg kell keresni és meghatározni, hogy azok vonatkozásában hogyan menjünk előre. Munkásságunk érdeklődik a Part politikája iránt, a Párt politikáját magukénak vallják. Az értelmiség helyzete is megváltozott, különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, melyben ők is aktivan resztvettek, sok tapasztalatot gyűjtöttek, s mind inkább közelebb kerülnek hozzánk. Azzal messzemenően egyetértek, hogy a műszaki értelmiség az a réteg, mely a legközelebb áll hozzánk, velünk egyetért, segiti a gazdaságpolitikai munkák végrehajtását, a leghatékonyabban támogatja a Párt politikáját. A kisiparosok nevelése is feladat, kell is foglalkozni velük, annál is inkább, mert az ő politikai nézetük - nagy tömegkapcsolatuk miatt - befolyásolja az embereket. Ez vonatkozik az orvosokra és a pedagógusokra is. Az ellenforradalom időszakára az volt a jellemző, hogy a revizionizmus volt a fő veszély. A kerületben a szektásság terén kell nagyobb léptekkel előbbre lépni. Abban valóban léphettünk volna előbbre, hogy az alapszervezeteknek nagyobb önállóságot biztosítsunk. Xéterheltségünket úgy is csökkenthettük volna, ha az alapszervezeteket önállóbban hagyjuk dolgozni, több feladattal bízzuk meg őket.- 26 -** s ’ ~.~
