Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1962-09-06
Bár nagyon lecsökkent a revizionizraus szerepe, s ma már inkább a szektsrializmus a fő veszély, mely nagyon taszítja a tömegeket, még is foglalkozni kell vele, nem szabad ilyen könnyen 'elintézni, mint ahogyan azt a.z anyag tette. Véleményem szerint a párt szövetségi politikája és a kétfrontos harc kérdését nem lehet elválasztani, nagyon sok kölcsönhatás érvényesül ezen a téren. A szövetségi politika helyes vitele befolyásolja a két frontos harcot, a kétfrontos harcnak az egyik csúcspontja éppen a szövetségi politika. Azzal egyetértek, hogy a szövetségi politika tekintetében nagy mértékben előbbre mentünk, jelentős tömegeket nyertünk meg országos viszonylatban is. Azonban van az anyagban egy megállapítás, amivel nem tudok ^egyet ^ érteni a parasztsággal kapcsolatban, az, hogy az átszervezés lehetetlen lett volna túlkapások nélkül! Helyes lett volna inkább úgy meghatározni, hogy túlkapásokkal sem. Abban az időben az itteni Pártbizottságnak le kellett számolni az akkori hibákkal. A módosabb parasztok nagyrészét kuláklistára rakták. Itt kellett számolni bizonyos túlkapásokkal, amit a módosabb parasztok ellen követtek el. Előfeltétele volt, hogy a parasztsággal kapcsolatos téves nézeteket felszámolják. Nem alkalmaztuk a lenini hármas jelszót, nem láttuk, hogy társadalmunk milyen nagy fejlődésen ment keresztül. Ma már nem lenne helyes a lenini hárams jelszó alkalmazása, mert ma már ott tartunk, hogy létre hozzuk az egységes paraszti osztályt, ezzel_egyet is értek. Korábban sem alkalmaztuk a lenini hármas jelszót. Helyes, hogy az anyag a szövetségi politikát tárgyaló részben foglalkozik a munkás-paraszt szövetség kérdésével, de Jkevésbe folglafkozik azokkal a rétegekkel, ahol bár sok probléma nincs, de téves nézetek vannak, mint pld. orvosok, pedagógusok, müvé— szék, stb. Kerületünkben sok réteg van, sok struktúra, k XVII. kerület, nem paraszt kerület, még akkor sem, ha jellegét nézve mezőgazdasági. A műszaki értelmiség a munkásosztályhoz az egyik legközelebb eső réteg, sokkal közelebb eső, mint pld. a művészek, akik még bizonyos mértékig fehér foltot jelentenek számunkra. Pedagógus ellenesség is felmerül még helyenként kerületünkben. Nem egyszer hivatkoznak elvtársak is, úgynevezett pedagógus magatar-^ tásra. Nem tudom, hogy áll nálunk a bírálat és az önbirálat kérdése, he, hogy ma a pedagógus magatartást a meghuny ás fc.kod ás jellemzi, azzal nem tudok egyetérteni. A pedagógus hűséges a rendszerhez. Arai a műszaki értelmiséget illeti, állítom, hogy az nagyon közel áll a Párt politikájához. Származásilag is a legközelebb áll, munkások közül került ki a nagyrésze. Életkörülményeiknél fogva is a legközelebb álló réteg a munkássághoz. A szövetségi politika ezen"a téren jól áll úgy a parasztság, mint az értelmiség egyes kategóriáját tekintve. Kevésbé ilyen jó ez a művészek és orvosok felé. Az, hogy a kerületi orvosok között csak egyetlen tagjelölt van, ez jellemzője annak a helyzetnek, hogy az orvosokat még nem sikerült bevonni kellőképpen szocializmust építő munkánkba. Mi leültünk a kerületi orvosokkal, elbeszélgettünk velük, s igen sok jó, hasznos javaslatot vetettek fel, mondák el nekünk, s hozzászólásaikból, szavukból az csendült ki, hogy nagyon elhagyatottnak érzik magukat. Érthetetlen az a helyzet, hogy 1955.óta nem tartunk részükre politikai oktatásokat, mikor éppen azóta kellene hatványozottabb mértékben. ______________________ib______________________________________ lm J_-12 — ___ -...- -■ -- - -- ...
