Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1962-03-08
1 | 4 I s *- 3 -hogy a káderekkel, a dolgozókkal minden esetben őszintén beszéljünk. itt meg kell mondani azt,_hogy ez nem mindenhol van így, hOg5r *.ommuni st a ^ em oer segge 1 foglalkoz zunlc a dolgozókkal, pl. a mi vállalatunknál is úgy érzem, hogy a kongresszus szellemét nem úgy értelmezik egyesek, és nem úgy teszik magukévá mint azt kellene. Vagy másik eset, hogy csak beszélnek róla, de munkájukban nem érvényesítik._Igen sok harcba kerül a pártvezetőségnek az, mig egyes — a. dolgozok áltál felvetett problémákat megfelelően el tudunk intézni. Nálunk inkább - ez az én véleményem - a személyi kérdések kerülnek mindig előtérbe, ami miatt a termelés kérdése mindig háttérbe szorul, hogy ez idáig jutott, véleményem szerint annak tudható be, hogy a káderekkel nem neÍvesen foglalkoztunk, hogy hiányzik a vezetőkből az emberség, a" bizalom és^az őszinteség kérdése. Hol van nyíltság akkor, amikor vezető beosztású emberrel beszélünk, nekünk elmondja az ő személyi problémáit, ^de ott ahol valójában kellene, ott már nem! rl. budavári elvtárs elmondja, hogy ő egyszer mór szólt, felvetett problémákat, árkor a fejére ütöttek, most miért szóljon! Lehet, hogy a pártszervezet is többet tehetett volna az ilyen ügyekben - pl. Gordionról tudtuk hogy iszik, foglalkoztunk is vele, de talán ott követtük el a hibát, hogy a kollektíva nevelő szellemét nem használtuk vele szemben, csak egy későbbi időpontban - ami hatott is rá. Az emberekkel való bánásmódnak több formája van. Most nem akarok ezzel részletesen foglalkozni, vagy azzal sem hogy két embert el mellett küldeni a vállalattól - mert elkövették a hibát - de ezt is meg lehetett volna előzni hiszen Bartha főmérnök ^ és _ Mátyás igazgató elvtársak tudtak a dologról, fali elvtárs esetével kapcsolatban: én magam nagyon sokat beszélgettem fali elvtársai, s itt vetődött fel azoknak az ügye ári..:, az ellenforradalomban kisebb-nagyobb szerepet játszottak, s ezeket az embereket Táii elvtárs még most is nagyon elitéli. Nem veszi figyelembe káli elvtárs azt, hogy azok az emberek akik csak kisebb szerepet játszottak, azóta munkájukkal bebizonyítottak hogy becsületesen dolgoznak, űrre kijelentette, hogy o ezzel nem ért egyet. Vagyis azt akarja ezzel kifejezésre jut<a fc tni, hogy vigyázni mell, hogy ezeket az embereket most mi milyen funkcióba állítsuk. Nagyon egyet lehet érteni a jelentésnek azon pontjával, amikor arról beszél, hogy a gazdasági vezetők úgy látják, hogy nekik csak^gazdasági feladataik vannak, igy pl. a mi főmérnökeink sem^értik, hogy nekik politikai feladataik is vannak, ezt csak a pártszervezet feladatának tekintik. Vagy kérdem én milyen üzemvezető az, aki azt mondja az embereknek, hogy csak loo %-ig kötelesek termelni, azon felül nem kötelezhetik őket. Remélem ha, ha az ilyen személyi problémákat lezárjuk üzemen belül, feltétlenül javulást fogunk elérni. Jelenleg az a helyzet üzemünkben, hogy nem akarják tudomásul venni vezetőink, hogy van partszervezet, él és dolgozik. Ezzel kapcsolatban felhívom az elvtársak figyelmét, hogy olvas - sók el a Népszabadságban megjelent "Nagy fa árnyékában" c. cikket, -mely szószerint vonatkozik az üzemünkre is - Mátyás elvtárs személyére. Mi arra törekszünk, hogy megteremtsük a helyes légkört, s mindhárom párttitkár elvtárs ezen fáradozik. Bár ők is elmondj ák a probíImákat, felvetik de az kellő talajra nem i mi , *. -J. 'SS» *
