Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1961-11-29
t I * 1 .- 5 -Én már abban az időben megmondtam, hogy nem igaz az, hogy a világon mindent Sztálinnak köszönhetünk, bármennyire is ez a nézet volt akkor elterjedve. En szeretem a SzU-t, a rendszert is, de ez valóban igen nagy túlkapás volt, s a személyi kul* túsz megtestesülése. Azt tudtuk, hogy nyomorban éltünk a fasizmus ideje alatt, de nem voltunk tisztában azzal, hogy mi lesz a vége ennek a rendszernek?! Én kint voltam a SzU-ban és ahogy hazajöttem, azonnal felvettek a Párt soraiba. Az akkori pártvezetőség megbizott különböző pártraunkával, földosztással, az első Tsz megszervezésével, a Földmüvesszövetkezet megalakításával stb. Az 1950-ben lévő pártvezetés mindent elkövetett annak érdekében, hogy engem kü^ lönböző módszerek segítségével félreállitson. Bányairól sem tudtuk még akkor, hogy milyen nagy "csirkefogó" lesz, illetőleg volt* s jött egy másik társa, "Csatt János"^személyében. Ezeknek a személyeknek köszönhetem, hogy 1950 őszétől, 1951-ig nem volt más do&om, hagy csak mindig a Bíróságra járni, mert mindenféle alaptalan vádakkal illettek, csak hogy tervük sikerüljön, engem az útból félreállithassanak. Pelmerült ezekután bennem a kérdés, merjek-e dolgozni továbbra is? Velük felvenni a harcot nem lehetett! Azóta eltelt 11 év, azóta ezek a problémák tisztázást nyertek, melyet csak még jobban megerősített a XXII. Kongresszus. A köpönyeg-forgatás ideje is lejárt! A hibák kijavitáaa érdekében a Pártbizottságra is nagy munka hárul még, sok a tisztázatlan kérdés meg a mai napig is, melynek intézése halasztást nem tűr. > Albert Lajost A magam részéről is sokat rágódtam a XXII, Kongresszus által felvetett személyi kultusz kérdésével kapcsolatos problémákon. Végül is, kellő megemésztés után sikerült helyre tenni és tisztázni önmagámban ezt a kérdést. Most már a XXII. Kongresszus anyagával, az ott elhangzottakkal teljes egészében egyetértek, azt helyesnek tartom. Azonban az a véleményem, sőt tapasztalatom is, hogy nem minden ember tette még helyére ezeket a problémákat saját magában sem, nem hogy másokat tudnának meggyőzni, helyes érveket felsorakoztatni ezzel kapcsolatban. Az emberek a XXII. Kongresszus anyagával kapcsolatban még igen-sok mindenre várnak választ, nem minden tisztázott előttük, nem mindent értelmeznek helyesen, reálisan. ' Meg kell mondani őszintén, hogy az emberek nagy többsége nem a XXII, Kongresszus programtervének fő feladataival foglalkozik, tanulmányozza, hanem azokat a részeket keresik ki az újságokban, melyek a pártellenes csoport tevékenységével és a személyi kultusz problémájával foglalkozik. Hiba az, hogy a XXII, Kongr. anyagát addig, amig a személyi kultusz problémájával nem foglalkozott, igen felületesen vettük át, keveset foglalkoztunk vele, nem tanulmányoztuk elmélyülten. A XIX Kongresszus időtartama alatt voltam én tiszti iskolás növendék és tapasztalatból tudom azt, hogy mit kellett nekünk foglalkozni és a ^konferencia vezetők milyen értékeléseket adtak Sztálin személyéről, milyen nagymértékben dicsőítettük Őt mindenhol és minden körülmények között, *.-------------------------------------------------!------------------------------------J
