Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
4 f * ... 5 folyamatában, a proletárforradalomban jön létre, A proletárdiktatúra megszilárdítása a restaurá, ciós orők elleni, a nemzetközi imperializmus elleni harcban, a szocializmus megteremtéséért folyó küzdelemben a kispolgári befolyás elleni harcban megy végbe. A szocializmust megvalósító osztályerőknek a szocialista forradalmat tágabb értelemben értjük - azonban vannak bizonyos ellentétei is egymással. Ezek az ellentétek másodlagosak, Ahhoz, hogy a fó ellentét, tehát a tőke elleni ellentét domináljon, hogy ennek rendelődjön alá a másodlagos, nem alapvető, nem antagoniszíiius ellentét, az sokban a proletariátus harcának a vezetésétől e rétegeknél található kapltalisztikue tendenciák elleni, kispolgári-burzsoá szokásaik, hagyományaik elleni fellépéstől függ, amely az adott körülmények között egyenlő a proletariátus osztályharcával, melynek szükségessége elyilaíliatatlan. A történelem amint bebizonyi-_ toB.g»-a ProferjáM8^öy^ke^ies^szJ^ar;iq^^_9Udegenit^ hanem megszilárdítja a szövet§jge|, Termész^em ^liaro fe..foriBáML.l8j^MMzeUdLegét tekintve nem ÜML^IŐs^akos. Ez; ..az.jUjaJános,. _az.i.aJa_B_YeJjő._ Ebben a folyamatban, ha alárendelt jelleggel is, de bizonyos adminisztratív módszereket is alkalmazunk (pl. tagosítás) melyek elkerülhetetlenek. Ez azonban nem válhat alapvetővé, mert :p folyamat torzulása nagyon komoly politikai következményekkel járhat együtt. (Természetesen ellenforradalmi lázadásoknál más a helyzet. De ez csak átmeneti, pillanatnyi jelenség.) A fent megjelölt M§oM-kőYeUhgz|^5^idííáa.)t^ÍáM-J!ieghamisltja a iiroletárosztálvhare jelieg_ét,. mert a szövetségesekkel való kapcsolatban úgy értelmezi a proletariátus osztályharcát, mintha az a szövetségesek elnyomását jelentené. Aki a proletárdiktatúra pedagógiai- ideológiai harcát m inj_eró s zakót fogj aJej1^_burzsM álláspontot tesz magáévá, amely egvh»n ͧi§ilL_ajxo]eiai^tu^Jie^emóin4Mí:ŐJ, Lemondást jelent azért, meri a szövetségeseknél van olyan tendencia, amely nem a szocializmus irányába bal, E tendenciák ellen fel nem lépni annyit jelent, mint a proletárdiktatúra létét veszélyezteti, »Hát nem abban áll-e a kapitalizmusból a szó- ^ cializmusba való átmenet korszakában az osztályharo - tanítja Lenin -, hogy megyédjiik a munkásosztály érdekeit a munkásoknak azokkal á csapataival, csoportjaival, rétegeivel szemben, amelyek makacsul ragaszkodnak a kapitalizmus hagyományaihoz % (Lenin Miiyei 28. kötet. Szikra 1952. 89-90 old,) s nem abban, hogy »a proletárdiktatúra idején a parasztok és kistermelők millióit; az alkalmazottak, hivatalnokok, pojgári értelmiségiek százezreit kell álneveim* - a kispolgári tömegbefolyások ellen folytatott hosszú és fáradtságos tömegharc utján, (Lenin Müvei 31, kötet, Szikra 1951, 109 old,) Aki arra az álláspontra jut, hogy a szövetségeseket elidegeníti az osztályharc, az nemcsak a munkásosztály és szövetségesei kapcsolatát nem érti, nemcsak a proletárosztályharc lényegét hamisítja meg, hatnom a proletárforradalom, a proletárdiktatúra alapját teszi semmissé, A-JsMiQJd^Lk^QÜ^gMkt^ijogiLjájtunkt^amlkor a szövetségi politikáját kiclnh-imt;|; 1.) A marxizmus-leninizmus szellemében járt el, a proletárosztályharcot marxi-lenini értelemben fogta fel, MÉPWi#& ■ - ■ . ^ I L „ ü j
