Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1960-12-28

- 9 - ^ l b t 2.) /Vilikor a helyes értelemben véli osztályharc alkalmazásit tartja szüksógeshek, a proletár­­diktatúra, a munkásosztály és szövetségesei alapvető érdekét tartja szem előtt. A szövetségi politika és osztályharc összefüggésének, a szövetségi politika feltételeinek nem dialektikus értelmezése játszik közre ubban, hogy a szocializmus építése jelenlegi szakaszá­ban a Központi Bizottság állal meghirdetett szövetségi politikai elveket a párttagság egy része maradéktalanul nem teszi magáévá. A munkás-paraszt szövetség és a part jelenlegi parasztpolitikája. Jelenleg a falu döntő többségében a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak. Ez az eredmény csak azért jöhetett létre, mert helyes volt a párt általános politikája és paras/tpoliti­­káia. Ennek a következménye volt, hogy a dolgozó parasztság rétegei közül az egyénileg dol­goz'* kis- és középparasztság döntő többsége, másrészt a termelőszövetkezeti parasztság és az állami gazdaságokban dolgozók is magukénak vallották a termelőszövetkezeti mozgalom ki­­szélesítését. Ezáltal egyrészt a szövetkezeti parasztok és akkor még egyéni parasztok közti kapcsolat szívélyesebbé vált, másrészt a purasztság e tömege közelebb került a párthoz, a részéről szilárdabb lett a munkásosztállyal való szövetsége. Ez egyben azt is jelenlétté, hogy a közópparasztsaghoz való viszonyunkat, azt, hogy a szoci­alizmus útjára vezessük őket, jelentős mértékben megoldottuk. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése ugyanakkor az egyéni parasztgazdálkodás emelkedő életszínvonala, s a mezőgazdaságban megjelölt kettős feladat megvalósulása alapján jött létre, A termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedése csak a munkásosztály támogatásával, egyetér­tésével mellet végbe. Munkásosztályunk zöme egyetértett a fejlődéssel, részt vett, segitelt a termelőszövetkezetek meg alakításában, Mindennek következtében a munkás-paraszt szövetségen belül meglévő bizonyos ellentét, mely az ipar, mini szocialista tulajdon, és a mezőgazdaság, mint kisárutermelő tulajdon különböző jellegéből adódott, jelentős mértékben megoldódott, Természetesen nem hagyható figyelmen ki­­vül annak ellenére, hogy a mun kas-paraszt szövetség megszilárdulása volt az alapvető e folya­matban, mégis a szövetség - bizonyos rétegeket tekintve gyengült is. Mindenekelőtt azoknál a közép és szegényparasztoknál, akik még nem jutottak el addig, hogy a termelőszövetkeze­tekbe lépjenek. Azoknál a tsz-be belépett parasztoknál is, akiket nem annyira saját meggyőző­désük, mint inkább a falu hangulata késztetett arra, hogy a kisárutermelő tulajdont a szocialis­ta tulajdonnal váltsák fel. A folyamat gyors kibontakozása bizonyos zavart okozott az értelmiség egy részénél is. A termelőszövetkezetekben meglévő szükségszerű nehézségek) a munkásosz- . tály egy részére is kihatottak. Éppen ezért a politikai és gazdasági munka színvonalának eme­lése rendkívül széles és megalapozott módszereket, eszközöket igényel, A fentiek azonban nem jelentik azt, hogy a kibontakozó folyamat feliételei ne lettek volna meg, hogy a munkás-paraszt T a o ~ L j--'----------------------------------------------------------------------------------------------------------­___________________________________________________■„ _____________„__________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents