Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
> -V ;,JC/ * psztálybarca, « proletariátus diktntnrája (*Ué.olezti, szükségessé teszi azoknak a szövetségeseknek a megnyerését, én vezetését, lüknek érdeke « proletariátussal »„lé egyultmeneteles. Lenin szavaival: -A proletariátusnak, mint n modern társadalom egyetlen végig fonaenUni osztályénak az a hivatása, hegy vezető, hegemen legyen az egész né„ harcában a ,elles etnekratjkus forradalomért, az összes dolgozok és kizsákmányollak harcában az elnyomok és Uzsoa Hiányolok ellen. A proletariátus csak ánnytban forradalmi, amennyiben megérti és érvényre. rftntja „ hegemóniának ezt az eszméjét-. (Lenint Marz-Engels, marxizmus. Szikra I04J. d-48 oh.) Mégis ugv tűnik, hogx.párttagsággnk. Í6.JJ.nárlonkivüliek egy része netn értette _ jjyolelariálus osz,d|yhuma_4s ti kirtenboző rétegek megnyerte- forradalmi lolyamm jttdpnb.zo periódusain nem két- olaj, ,. szövetségi „olitisa része ... „roj-turmtii., oszlélylntcaiuL _««. Ezetesel,.a Jiroletajálus _oszlákkar« szélesebb, több mini X szövetségesek yelzartelalnsa, A szövetség egyes rétiekéi tejtte- változók n hatalomért való báréban .^LMtalojn.megrago.ciása alán. bél a nejnielfcozLés belteMralmények vdJLoMM. következtében ,ejen|eg_egies „i^zágokban .mái;. a.xtiP leié rdiklal űré éji .Való—L'iliie Jdasz_nk;iban_Jy.szélesedíiet_a_miinkasp_sztá_jy. és n szegenypar as ztság_sz ovets eg£, A proletároszlélyliarc és a szövetségi politika kettéválasztását tel,ál vagy osztdlybarc vagy szövetségi politika, valamint annak meg nem értése, hogy a szocializmas építésének szakaszában „álunk és mása,, szükségszerben szélesedni kell a szövetség ek, illetve más oldalra!, annak a meg nem értése, hogy a szövetség nem jelenthet osztálybeliéi, a VII. kongresszuson meghirdetett szove.ségpohtikával kapcsolatosan kél helytelen dllalanositashoz vezeted el. Az első általánosítás körülbelül a k .vetkezőképpen fogaim tzhalo meg, pártnak mivel te munkása garaszt .Jtzöyojste!- más rétegét „tegnyerésosal is IH.IIlHn«l«. 0« « lentid a jiáj'Llenj'jMbeJL J>s ?ü! Vtóiiáí A második általánosítás körülbelül így hangzik, fe*. |ekal.1*msn*J«i«l».4ü J*UUb. te. „„ml, harc. A .szavet.aég»sekre,szak.légjM,n-Z-abAdJydiaro a szovteteegoseket elidegejntl. Kétségtelen mindkét következtetés ontimarxlstu nntileninisln, szemléletmódja metafizikus. Mi! nem vesz figyelembe az első általánosítás? Mindenekelőtt azt, hogy §^ro!etariátu5. .psaíé Iximrcán a k. a lény égni. a. -Blfileííü cllMöim m&L lése és .o.U,..4M,n nem étotolB. IájgndaLojlbnn, hanem.. egál tény leges,. xÜpságosjMsny dalomban megy .végbe, EMtML o.lúrsadalomban Jcon_kr4t osztályterek jnüködnet-A két fő osztály a kapitalista társadalomban, a munkásosztály és a tőkésosztály. De emellett még vannak, léteznek olyan osztdiy.rók, melyeknek politikai hovatartozása lényeges, alapvelő a kapitalizmus fennmaradása, illetve a prol.iárdiktainra megteremtése szempontjából. A kapitalizmus szükségszerű felbomlásából nem következik annak automatikus összeomlása. A kap,'X '< I _ ______________________________________________________________________-a ____________________________________________________________________a__-__________________—_______^______________________________________________ | , TM. I
