Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
;----------------------------------------------------------------- 1 ■ 1 1 1 ------------------------- v . r",*S-'í»!i3&Wllfe *- j 6 -talizmus megdöntésében a marxizmus klasszikusai a proletárfo'radalmal objektív tényezőként határozták meg. Dé a proletárforrndalom nem akkor következik be, amikor már csak két osztály létezik, s a középrétegek, vagy a proletariátus közé süllyedtek le, vagy a burzsoázia osztályába emelkedtek fel, így a proletariátus pártjának, ha valóban forradalmi párt akar lepnie BpJltikájáb&fi 3 j9£é£ljtggekM számolnia^ kell, Ejélkül a prol stárforradalom győzelme os4 Aki a burzsoáziát úgy tekinti, mintha a burzsoázia, mint uralkodó osztály egyedül állna, s egyedüli ereje lévén uralkodna, az mélységesen téved A burzsoázia tényleges uralma többek között abban van, hogy a középrétegeket maga mejlé állította, illetve közömbösítette^ Alihoz, hogy a tőkés rendszert megdöntsék, ahhoz az szükséges, hogy a burzsoázia szövetségeseinek egy részét, a burzsoázia tartaléké^ a munkásosztály saját oldalára állítsa, bevonja a tőke elleni báréba, vagy semlegesítse. Ennek a lehetősége azért van meg, mert a burzsoá hala- _ lom, a burzsoá társadalom társadalmi- termelési törvényei szükségszerűen abba az irányba hatnak, amely a középrétegek nagyobbik részéi potenciálisan, majd valóságosan is a munkásosztályhoz közelid s a kibontakozó forradalmi folyamatban szövetségesévé is teszi, másik részét pedig semlegesíti. Ez azonban nem spontánul megy végbe. E szövetség megvalósításáért, illetve a rétegek egy részének semlegesítéséért hurcolni Ml, mert más tendenciák is hatnak, melyek ennek megvalósulását akadályozzák js. Ez a proletariátus osztályharcának a lényégé a proletárdiktatúra szubjektív föltételeinek a megójlelödése idején. TeháLa burzsoózia jdlgjlLjjrájetároszfályhArc jigyepese& feltételezi, szükségessé teszi a szövetségesek megnyerését. Tehát nem vagy proletárosztályhare, vagy szövetség, hanem maga a prolelárosztélyharc tartalmához, lényeges összetevőjéhez tartozik a szövetség megteremtése a tőke ellen. Ebből következik, aki,’ a: prolelárosztályhareot úgy fogja fel, mint a szövetségesek ^ megnyerése nélküli harcot, aki két különböző dolognak fogja fel, az nem érti a proletárforradalom, a proletárdiktatúra feltételeinek a kérdését, s az szükségszerűen tévútra jut, Mi a helyzet a proletárdiktatúra időszakában, amikor a szocializmus alapjai teremtődnek meg? A két fő erő; a munkásosztály, mely o hatalom foijfíokosa, és a dolgozó parasztság, amely elismeri a munkásosztály vezetését. De a két fő eyőn kiyül más erők Js létezne^ az olyan szövetségesek, mint az értelmiség és városi kispolgárság, a megyeri, volt uralkodó osztály, illőt./e osztályok tagjai, stb, Az igaz, hogy Lqnm a szocializmus megvalósítása szempontjából a középparasztsággal kapcsolatos irányvonal kidolgozásakor a közópparasztsággal való viszony rendezését jelölte meg a döntő kérdésként, de lényeges feladatként jelölte meg olyan rétegek megnyerését is, akik hosszú időn keresztül voltak a volt uralkodó osztályok tartozékai, de nem tartoztak a kizsákmányolókhoz, s akik a hatalomért folytatod harc Idején erősen ingadoztak, nem támogatták a proletariátus harcát, Ezpk a rétegei; helyzetük, a társadalomban elfoglalt helyük következtében megnyerlietők, a proletariátus szövetségeseivé válhatnak és vájnak is, ___________ ___________________________________________J _____________________________________________________-________________—_____^___________________________________
