Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1980-02-16
1 " " ’ " 1 11 /»■' 1 ' l , *i«m* í S*LJirÍL J j-23-határozatokban rögzítettek vé;grehajtását, A társadalmi fejlődés jelen szakaszában következik a színvonalasabb vezetési tevékenység igénye* Gazdasági életünk ismert külső és belső körülményei nagyobb erőfeszítést, alaposabb hozzáértést, körültekintőbb, tégabb gondolkodást, határozottabb munkastílust és magatartást követelnek elsősorban a vezetőktől. Változnak a gazdasági tevékenységek politikai értékelésének szempontjai, a dolgozók mozgósításának irányai; a korábbi értékrend, a bázisazemléleten alapuló mennyiségi teljesítmények egyoldalú, mechanikus minősítése nem felel meg’a mai helyzet' követelményeinek. A mennyiségi teljesítmények önmagukban nem minősítik a gazdálkodás eredményességét. A megítélés döntő mércéje a hatékonyság a piaci értékesülés lehetőségeihez, feltételeihez való alkalmazkodásokéi! legyen. Ez pedig szorosan összefügg a korszerűséggel, a minőséggel. A vállalati munka megítélésének is ezekhez a követelményekhez kell igazodni. A határozatok végrehajtásáért a felelősség a gazdasági vezetést terheli, de a felad atok megvalüsitásának politikai felelősségét a pártszervesetek viselik. Tündén gazdasági cél a dolgozók munkáján keresztül valósul meg. A korszerűség és a hatékonyság nemcsak a vezetésben, hanem minden munkaterületen magasabb követelményeket támaszt, és így hatással van a politikai munka jellegére is. A korszerűbb termeléssel és a hatékonyabb gazdálkodással kapcsolatos valamennyi törekvés emberi viszoü nyok’t érint és ilyen értelemben nagyon lényeges politikai jelentősége van. Mindezekből egyértelműen következeik, ho y a kitűzött célok megvalósítása csak ott biztosított, csa azok az- üzemek, vállalatok, szövetkezetek képesek a kor követelményeivel köpést tartani,- ahol a reálisan kitűzött célok mogvalésitásáért együtt dolgozik, viatkozik harcol a pártszervezet és a gazdasági vezetés. Szeretném egy - két gondolattal érzékeltetni, ho y a meghatározott célok elérése milyen lényegi kérdések mogvalésitását feltételezik. A megváltozott körülményeknek jelentős káderpolitikai hatása van. Ez mindenekelőtt vezetőkkel szemben ne gnövekedett köteteimé nyékben jut kifejezésre. Alapvető, hogy a különböző szintű vezetőknek meg von-e a rátermettsége, szakértelme, politikai felelőssége, széles látóköre, bátor kezdeményező készség®. A vezetők kiválasztásét vezérlő elv az un. hármas követelmény, az ellenforradalom utáni időszakban fogalmazódott meg. A politikai alkalmasságnak, mint elsőszámú követelménynek akkoriban nz volt o belső tartalma, hogy a vezetőt a szocialista rendszer melletti elkötelezettség, politikai szilárdság jellemezze. A szakmai hozzáértés általában ( meghatározott ismereteket, szakmai képesítést jelentett, a vezetői rátermettség pedig azt szorgalmazta, hogy az illető rendelkezzék bizonyos előrelátó szervező feladatmeghatározó és ellenőrző képességgel. Le kell szögezni, a hármas követelmény, mint általános ®lv> továbbra is a káderek megítélésének, a vezetői alkalmasságnak legfőbb mérce-ar, de nem lehet- mechanikusan a mai élettől elszakadva alkalmazni. A politikai alkalmasság követelménye na úgy konkretizál— lódik, hogy milyen a politikai felkészültésge, ismer-e' a vezető - és miimilyen mélységben — a part politikáját, rendelkezik—e olyan képességgel, hogy felismerje az általa vezetett terület helyét, szerepét, feladatait, a politikai éifrlok megvalósításában, képes-e azSokt kellő következetességgel érvényesíteni a gyakorlatban, nem utolsó sortján -Jcépes -e munkatársait a célok megvalósítása érdekében megfelelően mozgósítani. A politikai alkalmassá, • teliét nem szűkíthető le a politikával való egyetértésre. A leglényegesebb persze az hogy ezt a politikát mindkét alkalmazza, ás főként, hogyan haiti a w -re az általa irányított területen. Nem lehet eléggé hangsúlyozni minden vezető a maga területén, és környezetében a szocialista rendszer reprezentánsa. Munkája, magatartása befolyásolja a párt iránti bizalmat. . t 4
