Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.22.a/1)

1966-10-14

í— i— —s

I '

•f «

i

i

A tiszta vagyon növekedése 130 %-ot ért el. Ez azt is bizonyltja, hogy az . Az .egy tagra jutó átlagos jövedelem alakulása:

állami támogatás mellett saját erős beruházással is növelték épületeik,gé -* peik és egyéb állóeszközeik mennyiségét. Rákpsvölgye tsz: Összefogás tsz:

r

^ Az egy szántóegységre jutó gazdasági eredmeny is wrol-evre növekedett, 1962-ben 14.400 FI 11,800 FI

de nem mindenhol egyformán. Az eredmény jobb a Rákosvölgye termelő - í 1965-ben 25.200 FI 19,100 Ft

szövetkezetben.

I I, A kerület termelőszövetkezeteiben dolgozó termelőszövetkezeti tagok jőve -ÉT*’ A kerületben négy év alatt a növénytermelés, a zöldség, - gyümölcs értédelme, az eredményesebb gazdálkodással párhuzamosan, megfelelő arányban

ke több mint 170 %-kal növekedett. A nagymértékű növekedéshez hozzájáemelkedett és jóval magasabb a 11.740 Ft-os országos átlagnál,

rult a taljij-javitási program megvalósítása, a talajerő visszapótlás bizto -[ sitása, melegágy! ablakok beszerzése, a fólia-alatti termelés bevezetése és Az Ut kimutatott jövedelemhez még hozzá kell számítani a háztájiból szármaelterjedése, az újonnan telepitett nagyüzemi szőlő- és gyümölcsösök termőzó mintegy 5.000 Et-ot is. Fentieken túlmenően sokat javult a termelőszövetre fordulása, az uj termelési módszerek bátrabb alkalmazása. Mindez elő - kezeti taSok szociális ellátottsága is: a betegek táppénzt kapnak, bevezet -segítette, hogy Budapest zöldség- és gyümölcs ellátásában termelőszövet - *®k a dzetett szabadságot, a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok háztáji gékezeteink jelentős szerepet töltsenek be. P1 munkáit térítés nélkül végzik.

1962 óta termelőszövetkezeteink évről-évre növelik az állami felvásárló Fentiek ellenére közgyűléseken és más alkalmakkor a termelőszövetkezetek

szerveknek átadott hőmennyiséget, (kb. 30-40 %.) Ezt elsősorban az tette ta£>ai jogosan vetik fel> ho^ nem törődnek megfelelően az emberekkel,soklehetővé, hogy az ipari melléktermékeket a takarmátoyozásban gazdaságo - .=zor egyoldalúan csak a Forint-szemlélet érvényesül. A termelőszövet ke

san hasznosítják. A melléktermékek felhasználásával egyben lényegesen zeti demokrácia általános érvényesülésén belül az egyes bizottságok (ellencsökkent a hús előállítási költsége is. őrző, fegyelmi, kultur, stb.) vagy egyáltalán nem, vagy csak esetenként működnek.

A baromfinevelés és hizlalás eredményes, - ezzel termelőszövetkezete i nk

hozzájárulnak az élelmezési szerkezet megfelelőbb irányban való megvál - Még a kommunista vezetőknél is tapasztalható esetenként a szűk látókörű -toztatásához. ség, pl. az árak kialakításában: felelőtlenség egyes beruházások megindításában, állat-egészségügyi szabályok megtartásában és más kérdésekben.

A szarvasmarhatenyésztés helyzete kevésbé megnyugtató. A tejhozam csökkent a korábbi évekhez képest. A takarmányok felhasználása a tehene

szetben nem célszerű. Termelőszövetkezeti vezetőink nem szorgalmaz z ák IV.

az egyedi takarmányozást.

KUITURÁLIS NEVELŐMUNK A.

A tenyésztő munka nem folyik, utánpótlást főleg vásárlás utján biztosítják.

Jgy a nagyhozamu egyedek utódai tenyésztés céljából figyelmen kívül ma - A Központi Bizottság Id eológiai Irányelve ismételten kihangsúlyozta, hogy a

radnak, melynek népgazdasági hatása hátrányos. szocializmus teljes felépítésének időszakában az osztályharc legfontosabb

területe - a gazdasági épitőmunka mellett - a társadalmi tudat szocialista át- Nem kellően szakszerű a trágyával való gazdálkodás. Az egyre intenzi - alakítása. A tömegek tudatosságának, általános és szakmai műveltségének

vebb mezőgazdasági termelés lényegesen több trágyát igényel. A megter - fokozása gyorsitólag hat a szocialista társadalom fejlődésére.

me.lt trágya jelentős része jelenleg kárbavész.

21.

sf 9 C t

20.

I -