Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.21.a/8)

1982-02-18

ff"r ~ i

A kiadott kérdőivel 72,7 %-a érkezett vissza /egy része pl. az Ikarusban, szervezési hiba folytan nem jutott el az érdekeltekhez./ A beérkezett kérdőiveket az EMG TPA1140 kissz iraitégépen dolgozták fel, adatokkal rendelkezünk a teljes viszgált rétegre, a 35 éven aluliakra, a párttagokra és az egyes vállalatokra ‘ vonatkozóan egyaránt.

Az adatokkiértókelésénél, a következtetések levonásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a mintában a valóságosnál magasabb a politikailag tudatos párttagok aránya /különösen az Ikarus esetében/, a beérkezett kérdőivek kitöltőinek 45,6 ‘á-a párttag volt, ami jelentősen meghaladja a teljes szervezettséget. A kérdőiv kitöltése nyomán az Ikarusban és az EMG-ben 4-4 szak/“N 1

terület szerint bontott csoporttá]., az AURA.S-b.an 1 csoporttal folytattunk beszélgetést./összesen kb. 120 fő/.

A munkabizottság vits után kerül sor az érintett vállalatok gazdasági és politikai vezetőivel történő konzultációra.

Néhány országos adat /a TársadalomtudományiIntézet kutatásai, cikkei alapján/.

A kerületi helyzet ismertetése előtt szükségesnek látszik néhány,

* az értelmiség jelenlegi helyzetére vonatkozó általános megjegyzés,

országos adat;

Az értelmiségi kérdést születésétől fogva - történelmileg változva - a fogalmak lcavalkádja kisérte. Entellektuel, úri középosztály, szellemi, dolgozó, menedzser, diplomás megannyi tartalmában és szemléletében is ellentétes megnevezés, A marsista f szerzők közt is vita fwlyik, hogy kit nevezhetünk értelmiséginek. /az utóhbi időben p. Társadalmi Szemlében több cikk foglalkozott a témával./

Az értelmiségi probléma a Kelet és Közép-európai orszáok kapitalizálódásával jelent meg /egyes nyelvekben pl, angolban nem is létezik a miénkhez hasonló réteg jelentésű értelmiségi fogalom/ meghatározott történelmi szituáció terméke.

Az órtelxmiség Közép és Kelet-Európáben történelmileg a legdifferenciáltabb téteg, szakmai és idaolódiai téren egyaránt.

A szocialista: forradalom', majd a szocializmus épitése éppen azokat az objektiv - származási, osztályhelyzetbeli - differenciáló tényezőket; szüntette meg, amelyek a korábbi értelmiséget alapvetően tagolták.

, - 1-\