Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1982-02-18
í ] A 40-ea évek végétol pedig az értelmiség és- a többi rétég életkörülményei, jövedelmi viszonyai közti különbség radikálisan csökkent, az értelmiségen belül is kiegyenlítődés ment végbe. 1949-ben a szellemi dolgozók létszáma 300 e fő volt, 1980-ban másfél millió. A felsőfokú végzettségiek aránya az aktiv keresőkön belül 2‘á-ról 8 /-ra nőtt. Ez ::i növekedési ütem élette a kprdésts ki az értelmiségi a szellemi dolgozók közt, illetve hogy minden felsőfokú végzettségű értelmiségi e. /pl. a statisztikai számba, vétel a fizikai munkakörökben foglalkoztatott diplomásokat nem tekinti értelmiséginek/. A jelentős számszerű bővülés a társadalom dolgozó, osztályaiból történő nagyarányú értelmiségivé válás útján valósult meg. Az értelmiség szakmai struktúrája az elmúlt 35' évben gyökeresen megváltozott. A felszabadulás után az értelmiség 75 %- a humán értelmiség volt, ma arányuk 60 ‘/-alá esett. A legyorsabban növekvő értelmiségi réteg a műszakiaké. E változás az értelmiségi réteg értékrendjének és magatartásába# is megmutatkozik, A korszerűbb elemek erősödtek fel az értelmiségi közgondolkodásban a korábbi jogásziTpapi gondolkodás elemeivel szemben. A KSH háztartás statisztikája szerint az értelmiség az átlagosnál jobb helyzetben van, mégis eluralkodott nézet, hogy nem érdemes értelmiséginek lenni. A rétegnél általánosnak tekinthető "hátrány'’ tudata alakult ki, nem utolsó sorban az értelmiség egységes társadalompolitikái megítélésének ellenreakciójaként, el^ fedve ezzel a rétegen belüli valós feszültségeket, tényleges problémákat. A felsőfokú'végzettségűek .összes munkanövedelme csaknem 50 '/-kai meghaladja az őrszágosáNátlagot, ezen belül erős belső'differenciáltság érvényesült. A 25-29 éveseknél 11 %, a 30-34 évesk.nél 31 %■, a 45 év felettieknél 68 /'ez az érték. Figyelembe véve a késői pályakezdésekből adódó halmozódó gondokat és a csak jelentős anyagiakkal pótolható elmaradó kedvezményeket, ez a többlet a fiataloknál átlag alatti reálértéket takar. A besoztás szeinti differenciáltság még erősebb; 'a vezetők 86, a beosztottak 34 /-kai haladják meg az országos átlagot. /a műszaki értelmiség esetében a vezetők csaknem 100 /-kai, a beosztottak 29 /-kai/. S
