Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1979-01-31
n I. Kísérleti szakasz Vállalatunk az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetésétől 1973- ig bérszínvonallal gazdálkodó vállalat volt. Időközben népgazdasági szinten egy uj bérszabályozási ferma került kidolgozásra, melyet azonban szélesebb körű alkalmazása előtt gyakorlati próba elé kellett állítani, így 1973. január 1-től 19- állami vállalatnál és 2 szövetkezetnél bértömegszabályezási rendszer került kísérleti bevezetésre az érdekeltekkel való előzetes megbeszélés alapján, A Kohó- és Gépipari tárca területéről még a Csepel Vas- és Fémmüvek és az Egyesült Izzó kapcsolódott be a kísérletbe, ‘ E bérszabályozási formában a felhasználható bértömeg mértékét az anyagmentes termelési érték dinamikája határozta meg pozitív, vagy. negatív változás esetén eltérő mértékű degresszivitás beépítésével* Az anyagmentes termelési értéknek, a tárgyévi vállalati gazdálkodás eredményének számszerűsítése a termeiés.összes árbevételéből kiindulva az u.n, levonásos módszerrel történt, A felhasználható bértömeg összegét egyik oldalról - a vállalat által befolyásolható tényezőként - az anyagmentes termelési érték, másik oldalról a minden vállalatra egységesen érvényes 5 %-•*> bérszínvonal fék szabályozta, A szabályozás szerint az évente 6 MFt összegű részesedési alapot terhelő általános befizetési kötelezettség teljesítése után az anyagmentes termelési érték megfelelő mértékű növekedése esetén 5 %-o3 bérszínvonal növekedésig adó nem terhelte a vállalatot, az 5 feletti bérszinvonal-növekedés azonban progresszív adóbefizetést vont maga után, A vállalatok hosszabb távú érdekeltségének erősítése céljából a vállalatok a kitermelt, de 5 %-ig fel nem használt bértömeg további években történő felhasználását a szabályozó rendszer biztosította.- 2 -
