Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1979-01-31
! ( ÍS- 3 -Az 5 % feletti bértömeg tartalék azonban elveszett pétit jelentett a vállalatok számára. Ilyen módon az IKARUS több mint. 8t> MFt-t veszített el, a kísérleti gazdálkodás időszakában. Az 1973, évben a kísérleti bértömegszabályozás vállalati szintU vezetésekor továbbfejlesztettük belső érdekeltségi rendszerünket is. A vállalatra érvényes lo5 %-os bérszinvonal korlátozó hatását, valamint az anyagmentes termelési érték bértömegszabályozó szerepét nem bontottuk le a vállalaton belüli terveimzettek felé, A terveimzettek vonatkozásában a tulórafelhasználás minimálisra csökkentését irányoztuk elő. Az uj belső érdekeltségi rendszer bevezetésével megszűnt az u.n, létszáméhség és a tulóragazdálkodás területén is jelentős eredményeket értünk el. Intézkedéseink befolyásolták a vállalat termelés kenység növelő törekvését is, 1973, évtől kezdődően többlet-termelést alapvetően termelékenység növelésével fedezte a vállalat. A felettds szervek a kísérleti gazdálkodás időszakában fokozott figyelmet fordítottak résztvevő vállalatikra, évente vizsgálták a bértömegszabályozás tapasztalatait. Az eredmények és a felmerülő problémák elemzése alapján a szabályozás a szükséges finomításokkal az V. ötéves terv iditásával egyidejűleg már szélesebb körben került bevezetésre a jelenleg is érvényben levő négy bérszabályozási forma egyikeként és évről-évre mind több vállalatra Írták elő e firmát úgy, hogy ma már tárcánk területén uralkodóvá vált. II. Bértömeggazdalkodép az V. ötéves tervidőszakban. Az 1973-kb.in bevezetett kísérleti modellhez viszonyítva a következő módosítások kerültek bevezetésre:- Az érdekeltségi mutató a hozzáadott érték, amely nem levenásps módszerrel, hanem az éves mérlegbeszámiló meghatározott sorainak összeadásával áll össze. Érzékenyen érintette vállalatunkat ^&JH£WCK.
