Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1958-03-28
“ n A védelmi munka valóban a kezdeti időszakban csak a társadalmi tulajdon szószoros értelmébe vett védelmére vonatkozott, vagyis valóban csak a védekezés jellemezte ezirányu munkánkat, ahogy a bűnüldözési szervek politikai és szervezeti ereje növekedett, úgy erősödött a társadalmi tulajdon védelmének munkája is. Kb. az elmúlt év harmadik negyedévére tehető az az időpont, amikor a védekezésből a bűnüldöző szervek támadásba mentek át, amely támadás azt jelentette, hogy most már szervezett megelőző munkát is végeztek. Ezt támogatták és segítették a párt és tömegszervezetek. Az utóbbi időkig kerületünk jellegére vonatkozólag az a nézet uralkodott, hogy kispolgári, mezőgazdasági kerület. Ha azonban a kerületben dolgozó ipari munkások, üzemek számát és a lakosság összetételét nézzük olyan arányban, hogy itt lakik, de más kerületben ipari területen dolgozik, megállapíthatjuk, hogy a kerület, ha nem is teljes mértékben, de ipari kerületek közé sorolható. -ízt azért szükséges lerögzíteni, hogy világosabban mér€rthessük az alábbi statisztikai adatokkal alátámasztott helyzetet. Ez ad magyarázatot arra is, hogy a kerületben elkövetett bűncselekményekhez viszonyítva miért ilyen magas a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények százalék aránya. 1957. évben a kerületünkben az összes bűncselekményekhez viszonyítva a '—társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények az aláobiak szerint alakultak: I. negyedévben 22 II. " 18 III. n 13 a IV. " 20 jL i Ha ezt a statisztikai tételt vizsgáljuk, látszatra azt a képet kapjuk, mintha az év elejétől a III. negyedévig csökkenő tendenciát mutatott volna a tt. ellen elkövetett bűncselekmények száma és a IV. negyedévben - hirtelen ismét emelkedett volna. Ez a kép valóságban nem ezt mutatja, ez csak alátámasztja az első részben már elmondottakat, hogy az első negyedévben a visszaszerzések során több bűncselekmény derült ki, mert hiszen az ellenforradalom alatt sokkal többet is követtek el. A későbbiek során azonban a személyi állomány hiánya a felderitő munka gyengesége és felderitett ügyek feldolgozása akadályozta a megelőző munkát. Mi sem bizonyltja ezt jobban, mint az utolsó negyedévben hirtelen felszökő százalék arány, amikor a felderitő szerveatt munka jó eredményeképen egymás után derültek ki a társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselekmények. Csak példaként emlitjük meg a legjellemzőbbeket: VI.sz. Autójavítónál, az H.M.G.-ben, a Tüzep telepnn történt szénlopások és az év elején az Ikarusnál stb. A fenti statisztikát alátámasztja a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekmények kárösszegének alakulása is.: 1957. év I. né-ben az okozott kár 117.978.- Ft. megtérült 21.617.- Ft. /: ebben nem foglaltatik benne a Honvédség tulajdonát képező és visszaadott tárgyak összege:/ II. n.é.-ben az okozott kár 138.923.- Ft. megtérült összeg 26.87o.- Ft III. " M " 224.135.- " " " 192.466.- « IV. » M » 429.216.- » " » 194.976.- " 4i9M£rtíS?tm6& S3«Sí««sl&áitfÍ|iS¥hat*c«8|JoHfiaSkflg81:f»iíéSiíillíSgáh?l ______________________________________________n______________________________
