Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1958-03-28
I*— ■“■n : - > - j az általuk lopott dolgok visszaszerzése nem vált lehetségessé részkén, mert túladtak rajta, rész en saját céljukra felhasználtak. Ennél jobb képet mutat az 1958, év január és február hónapban a megtérült kér összege, mert azokozott kár az első két hónapban összesen 184.918.- l't, volt, ezzel szemben a visszaszerzett és tt.-ba visszaadott összeg 158.188.- Jí’t. volt. Ez a statisztikai kimutatás is alátámasztja az előző statisztikát, valamint az első részen elmondottakat. De bizonyltja azt is, hogy ma már a bűnüldöző szervek legfőbb törekvése az okozott kár teljes visszatérítése. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények okait vizsgálva a következő fő tényezőkben kell keresnünk: Első mint jellemző, általános ok, mely országos viszonylatban is jellemző, az a szemlélet, hogy a " közös vagyon a mienk," tehát el is vihetjük. Ez a nézet ugyan nem uj, azonban ezt a nézetet az ellenforradalom politikai é3 társadalmi szemléletből fakadóan tudatosan - támogatta. A fegyveres támadás meghiúsítása és szétverése után az ellenség támadási irányát erre a területre tette át és ma isteszi. Ez a szemlélet tipikus példaként tükröződött a most folyamatban lévő E.M.Gr. ügyben is, ahol a tettesek bűnszövetkezetben ismételten huzamosabb időn keresztül fosztogattak és komoly károkat okoztak a társadalmi tu - lajdonban és ennek ellenére a dolgozók, de még felelős személyek is " kis fásizásnak " és megengedhetőnek tartottak és tartanak még ma is 1 olyan dolgokat, amelyek nem tekinthetők másnak, mint a gazdasági ala, púnk elleni.támadásnak. 1 A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények elburjánzásának hatására a pártszervezetek kezdik felismerni, e jelenség politikai jelentőségét és most már mind nagyobb erővel küzdenek a fentemlitett káros nézetek ellen. A szocialista tulajdon védelmére inditott politikai munka a " társadalmi tulajdon és népi ellenőrzés"-ről szóló pártnapokkal kezdődött. A pártnapoknak jelentős,szerepe, visszhangja támadt amit bizonyit az, hogy a pártnapot követő napokban több bejelentést tettek az üzemi pártszervezetek vezetőségeihez. Igaz, hogy a bejelentések főleg anyagpazarlásra, helytelen tárolás és egyéb hasonló körülményekre korlátozódnak. Több üzemben főleg az Ikarusban és az E.M.G.-ben faliújságon és az üzemi hiradón - Ikarusban újságban is - helyesen leplezik le a tolvajokat. Helyes kezdeményezés az^, hogy a leleplezett tolvaj által kivitt vagy kivinni szánt értéket, tárgyat közszemlére teszik és ezzel is megbélyegzik a becstelen dolgozókat. A társadalmi tulajdon védelmére indult politikai munka legfőbb gyengesége az, hogy maga a párttagság egyéni agitációval egyéni állásfoglalással nem küzd a kár okozókkal szemben, sőt maga is " fusizik ". Azt már sikerült elérni, hogy az üzletszerűen elkövetett lopásokat elitélik? az ellen a dolgozók felháborodnak, különösen most a nyereségrészesedés hatására - de még mindig megengedhetőnek tartják a saját szükségletre való " fusizást " vagy " anyag szerzést ". A pártszervezetek vezetősége legtöbb helyen megtárgyalta a társadalmi tulajdon védelmére hozandó intézkedéseket és meghatározták a politikai feladatokat, a hiba az, hogy azt a tagsággal még nem ismertették megfeleljen. | Jl __ __ I? _____________________________________________________________________________________________
