Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1958-03-28
I • I I Jelentés $ a XVI. kerületi társadalmi tu.la.jdon védelméről. Mielőtt a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos bűnüldöző és megelőző munka részletes tárgyalásába kezdenénk, vissza kell pillantani az ellenforradalom előtti időkre, az ellenforradalom idejére és az azt követő pár hónapra, hogy ezen keresztül folyamatosan értékelmi és összehasonlitani tudjuk a bűnüldöző szervek munkáját* A bűnüldöző szervek az elleniorradalom alőtt is központi feladatuknak tekintették a társadalmi tulajdon fokozott védelmét, tekintettel arra, hogy társadalmi rendünk alapján, bázisát képezi. Hosszú évek kitartók munkája eredményeként elmondhatjuk, hogy ha még nem is kielégitő mértékben, de az ellenforradalom előtt ezen a téren eredmények mutatkoztak és a társadalmi tulajdon védelme mint a két vonatkozásban - a dolgozó tömegek erkölcsi felfogása tekintetében és a bűnüldöző szervek szerv# ^ zettebb, aktivabb munkája tekintetében is szilárdulást mutatott. Ezt az állapotot az ellenforradalom rendkívüli módon fellazította és - mint ahogy az egész ország területén - úgy a kerületben is jellemzőként mutatkozott az ellenforradalmi időszak alatt a közös tulajdon fosztogatása, herdálása. Pontos adat ugyan nem áll tenelkedzésünkre, azonban elmondhatjuk, hogy a kerületünkben az ellenforradalom garázdálkodása következtében több milliós kár keletkezett a fosztogatások, a munkástanácsok rablógazdálkodása és a sztrájkok alkalmával munkanélkül kifizetett bérek által. r Ez az állapot nem korlátozódik kifejezetten az ellenforradalom pár heté, re, hanem az azt követő pár h&naüot is az jellemezte, hogy a pártszervezetek, a hatóságok nem tudták a figyelmüket a társadalmi tulajdon védelmére összpontositani, mert a fő feladat az ellenforradalom politikai erejének megtörése és a fegaveres ellenállás ill. támadás lehetőségének megszüntetése volt. így tehát hónapok teltek el, amig a párt - a tömegszervezetek és a hatóságok teljes erővel a társadalmi tulajdon védelmére irányithatták figyelmüket és erejüket. Az ellenforradalom után következő kb. mintegy 4-5 hónapot a bűnüldöző szervek munkája szempontjából döntő mértékben a fegyverek összeszedése, a társadalmi tulajdonból elhordott és eldugott anyagok felkutatása és visszaszerzése jellemezte. Ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy e szervek több millió Ft, értéket sfcnreztek és juttattak vissza a társadalmi tulajdonba. AZ is igaz, hogy közel sem áll olyan arányban a^visszaszerzett értékek az elherdált, széthordott vagyontárgyak értékével. Ennek részben a fő feladat más jellegzetessége és a bizonyos objektiv körülmények / személyi, ellátás, technika, létszám, szakképzettség / voltak okai Kb. 1957. február mároiusra tehetjük azt az időpontot amikortól a bűnüldöző szervek rendezték saját soraikat, politikailag is mértették - a pártszervek ii*ánymutatésát és felhivását az ellenség ilyen irányú támadására és lépésről-lépésre a szervezettségükhöz, erejükhöz képest, most már rendszeres munkával és tervszerüslggel végezték ilyen irányú feladataikat. __________________________________________tG_________________________________________ _ ■ 1 ■ ii i ........................................... 1 mmm■»——— p—mmmmm
