Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.21.a/3)

1962-05-08

r : i Mózi elvtárs: /Hazafias Népfront/ Uzsoki elvtárs szólt a kádermunka elvi jelentősedéről, fontosságáról. E zel a kérdéssel teljesen egyet lehet érteni, a beszámolóból és a vitából egyaránt megálla­pítható, hogy időszerű, szükséges volt az ügyet napirendre tűzni. Kerületünkben az utóbbi két-három óv alatt a kádermunka komoly mértékben fejlődött. Megái lapi thajt ó, hogy a bírálat, önbirálat al­kalmazásában, a kádermunkában nagyon sok volt a szubjektivitás és ez visszatartotta a pártmunkát. Igaz ugyan, hogy a napi munka közben nem igen gondoltak a káder­­munka fontosságára, jelentőségére, ez elsodrédt• a napi gondok kö­zött. A'káeermunka végtelen nagy türelmet igénylő munka,~amihez feltétlenül szükséges az őszinte baráti meleg szeretet,- a közvet­lenség, és minden mellékgondolat elvetése. Felfigyeltem arra, amikor Uzsoki elvtárs arról szólt, hogy nem­csak a régebben végzett munkájuk, magatartásuk alapján kell az em­bereket eibirálni, hanem a mai megnyilvánulásukat is figyelembe kell venni. Előfordult a mi pártunk életében, hogy azok az elvtár­­sak, akik régen dolgoznak a pártnak, követhetnek el hibát, ilyen esetben nehogy mindjárt azt mondjuk, hogy ezek az elvtársak a régi érdemek alapján akarnak tetszelegni, hanem mutassunk rá hibáikra. Ha tudtak akkor dolgozni azok az elvtársak, akkor most is tudnak, ha-módot és lehetőséget adunk rá. Mindezt azért kívánom elmondani, mert olyan pártmunkát' végzek, ami a lakóterülettel közvetlen kap­csolatban van. Tapasztalom nap- mint nap, 'hogy a tömegek felé is milyen nagyon fontos az őszinteség, a türelem és a megértés. Nem szabad elhirtelenkedő magatartást tanúsítani azokkal szemben sem, akik - esetleg - nem helyesen viselkedtek. Nagyon helyesnek tartom ennek a napirendnek az ilyen plánum előtt való tárgyalását. Ifopcsóné elvtársnő: /Tanács/ a kádermunka nem egy hálás és könnyű mun­ka. Nehéz egy-egy embert eibirálni olyan formában, hogy arra az emberre, mint káderre hogyan lehet számítani. ^ Teljesen egyet lehet érteni azzal* hogy egy vezetőállásba, párton­kivüli beállítása nyilván azt jelenti, hogy a megfelelő embereket a megfelelő helyen kell foglalkoztatni, a termelés minden ágában. Ennél a kérdésnél fölvetődik az, hogy a párttagok - személy szerint­iit tettek annak érdekében, hogy a párt ezen határozatát, magukévá tegyék, sok esetben fordul még elő az is, hogy nem ismerjük fel, egy-egy ember szakmailag mennyit ér, és itt van minden alapszerve­zetnek legtöbb tennivalója. Minden emberre lehet támaszkodni, min­den embert lehet nevelni és nálunk a nevelés kérdésével egy kis baj var... Ha jé káder volt az illető, gyorsan beosztottuk vezető­­■ állásba, ez helytelen volt, ezen változtatni kell. Nem tudok egyetérteni Baranyai elvtárssal, hogy a fiatalokban nincs ambicié a tanulás iránt. 1948-ban, 49-ben más volt a helyzet, a fiatalokat agitálni kellett, hogy menjenek egyetemre, főiskolára. Ma már ez teljesen megváltozott, a fiatalok tudnak ás akarnak ta­nulni. Ugyanakkor ha a tudás meg van, azt értékelni kell. Ezen a téren is van baj, mert nem mindég érvényesül, hogy a képzettségük­nek megfelelő helyre kerüljenek. Nagyon jó dolognak tartanám azt, hogy egy-egy tanulmányi év lezá­rásnál azon fiatalok részére ünnepséget tartani, akik élenjártak a tanulásban és megállták a helyüket. Magyar elvtárs: /KB/ véleményem szerint a beszámoló igen helyesen ér­tékelte a helyzetet, fő előnye, hogy a leglényegesebb problémák­ra hívta fel az elvtársak figyelmét. fagyon lényeges, hogy a beszámoló fölvette az elbizakodottság __ ________________________________ /_______________________________________________________________________________­­_i

Next

/
Thumbnails
Contents