Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
“1 $ ' 15 ' * Ebben a harcban az értelmiségnek jelentős szerepe van. Értelmiségünk jolentősebbik része azonban még nem marxista, de nem is ellensége a szocializmusnak. Csak egy minimális része áll élesen szemben társadalmunk törekvéseivel. Az értelmiségnek szocializmust építő társadalmunk jelenlegi szikaszú bon, a szocializmushoz való viszonya egyre szilárdabb, s ideológiai téren is egvre többen teszik magukévá a marxizmus-leninizmust, Különösen a szocialista társadalmunk két alapvető osztályóból származó értelmiségiek. Ez a folyamat az alapvető. Ezt nem látni, s nem venni észre, komoly hiba forrásául szolgálhat az értelmiséggel való kapcsolatunkban. Másrészt lebecsülését is jelenti a szocializmus eszméi hatásának. Természetesen az értelmiség fejlődése nem spontánul megy végbe. Őszinte, nyilt eszmei polémiát tesz szükségessé azokkal, az értelmiségnél fokozottabban megtalálható, burzsoá nézetekkel szemben, amelyek az alapvető foljnmat kibontakozását hátráltatják. Tehát az értelmiséggel való szövetség formája és tartalma: együttmöködés a szocialista társadalom felépítésére a szocializmus minden területén: a termelés, a kulturforradalom megvalósítása terén és nyílt eszmei harc az ezt gátló, az értelmiségiek egy részénél megtalálható tényezükkel szemben. Az értelmiség nem marxista, de nem is ellenséges részével való ellentétünk, népen belüli ellentétbe^ tartozik. Így az osztályharc módszere, eszköze velük szemben itt is más, mintha antagonisztikus ellentmondás állna fenn. Hogy az értelmiség jelentős részével való ellentét a népen belüli ellentéthez tartozik, az az értelmiségnek társadalmunkban elfoglalt helyéből és szerepéből következik. Ez az ellentét megszűnik, mikor az értelmiség ezen része átnevelődik. Ez a folyamat természetesen nem máról-holnapra következik el. Ez a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi szakaszának egyik lényeges, megoldható problémája. Nyilvánvaló, hogy a marxista értelmiséggel - tehát az értelmiség e részével - nincs ellentétünk, (Itt jegyezzük meg, hogy a régi és uj értelmiség fogalma, ahogyan mi ezt értettük, nem helyes, Uj értelmiségnek azt kell tekintenünk, aki marxista-leninista világnézetet vall. Az uj értelmiség közé nemcsak a népi demokrácia neveltjeinek egy része, (és nem egésze) hanem azok is ide tartoznak, akik már népi demokráciánk előtt Is az értelmiségi réteghez tartoztak, de az idők folyamán marxistává, szocialistává nevelődtek. A problémák elkerülése végett uz a fogalom használat a helyes, hogy marxista értelmiség és nem marxista értelmiség.) A magyar értelmiség döntő többségének útja rendkívül zegzugos volt. Sok olyan reakciós hatás érte hosszú időn keresztül, amely megnehezítette, hogy zömében a társadalom haladó áramlataiho z csatlakozzon. A magyar társadalom politikai struktúrája gátló tényező volt 18ü7-től 1945-ig - a forradalmak időszakát kivéve - abban, hogy a néphez a haladást képviselő osztály: a munkásosztály és parasztság osztályharcához, mely egyben hazafias harc is voll, megtalálja az utat. Az értelmiség származása, összetétele is közrejátszott ebben, mert jelentős részben, legalábbis az értelmiség felső rétege, olyan osztályokból jött, melyeknek politikai hagyományai regresszív erőként hatott politikai arculata kialakításában. De ez nem jelentette, hogy a magyar .értelmiség i— Jl
