Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
_____r _ > -7 - * A szocializmus építése megköveteli, hogy a munkás paraszt szövetséget kiszélesítsék, a munkás-paraszt szövetség szilárdsága, a szocializmus eszméjének a hatása lehetővé is teszi ezt, amellyel a restauráció lehetősége is a semmibe vész. A lehetséges szövetségesekért való harc a proletariátus osztályharcának része. Aki a munkás-paraszt szövetség kiszélesítését a szocializmus építése időszakában az osztályharc feladásaként értékeli, az nem érti a proletárosztályharc dialektikáját, az nem érti a proletárosztályharc lényegét, az nem érti, hogy a munkásosztály feladata nemcsak önmagának a felszabadítása. Tehát, amikor a proletariátus hatalmon van, a proletariátus osztáiyharcához akkor is hozzátartozik, lényeges összetevője a szövetség megteremtése, de céLia már a szocializmus alapjainak a lerakása, a szocializmus felépítése. A proletárforradalom egyik lényeges különbsége a polgári forradalommal szemben éppen az, hogy a szocialista forradalom győzelme, a hatalom megragadása után, a szövetségesek nem fordulnak el a munkásosztálytól, ellenkezőleg az alapvető szövetség kiszélesedik. A proletariátus részéről nemcsak azoknak a szövetségeseknek a megnyerése jelent osztályharcot, akiket a tőke ellen, a tőkés rendszer megdöntésére vezet, sorakoztat maga mögé, hanem amikor a szocializmus építésébe vonja be őket, más olyan rétegekkel együtt, amelyek a proletárforradalomban nem vettek részt. Természetesen ez a harc más jellegű, mások az eszközei, mint a volt uralkodó osztályok elleni harcnak, nem antagonisztikus ellentmondásokat kell megoldani, hanem ingadozásaik ellen kell fellépni, nevelni kell, érdekeik felismeréséhez kell elvezetni őket. Ez pedig hosszadalmas nevelő, szervezőmunkát jelent, amely az osztályharccal egyenlő. r-s A proletariátus osztályharcának mások az eszközei az ellenséggel szemben, s mások a szövetségesekkel szemben. »Az osztályok megszüntetése - mutat rá Lenin - nemcsak azt jelenti, hogy elkergetjük a földbirtokosokat, meg a tőkéseket.,, jelenti azt is, hogy felszámoljuk a kistermelőket, márpedig a kisárutermelőket nem lehet elkergetni, nem lehet elnyomni, ezekkel össze kell férni, ezeket csak igen hosszadalmas, igen lassú, óvatos szervezőmunkával lehet (és kell) átformálni, átnevelni‘:. (Lenin Müvei 31, kötet. Szikra 1951. 30. old.) Ugyanez a helyzet, ugyanez az álláspont a más lehetséges szövetségesekkel szemben is. Mit nem vesz figyelembe a második általánosítás? Mindenekelőtt azt, hogy a szövetségpolitika a proletariátus osztályharcának része, hogy a szövetségesek megnyerésére tett erőfeszítések a proletariátus részéről nem azért történik, hogy a proletariátusnak szövetségesei legyenek általában, hanem konkrét cél elérésére legyenek szövetségeséi; a szocializmus megteremtésére. (Most eltekintünk a proletárdiktatúrát megelőző olyan forradalmi célkitűzésektől, mint a munkás paraszt demokrutilcus diktatúra, stb.) A proletariátus diktatúrája osztályharc kérdése, amely a tőke elleni harcban a tőke megdöntésének a t ~ ' ~--------------------------------------------------------A
