Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
í \- 7 -A kongresszusi anyag feldolgozása során - főleg az iparral kapcsolatban - szinte általános problémaként merült fel az a kérdés, hogy a társadalmi (népgazdasági), vállalati és egyéni érdek szükségszerűen mutat-e fel ellentmondásokat a szocializmus alapjainak lerakása során. Sokan felvetették, hogy ezeknek az ellentmondásoknak a felszámolása meglehetősen lassú tempóban történik, bár gyorsabb, mint 1956 előtt volt. Ilyen ellentmondások jelentkezik jelenleg is a bérezésnél Otránvtalanságok. helytelen irányban való ösztönzés, stb.), a beruházásoknál (többe kerül, mint a tervezeti, nem lép be határidőre a termelésbe, 8zétforgácsolódik, stb.), és a gazdasági élet irányításában is. Különösen sok probléma merült fel az irányítással kapcsolatban. Elmondták, hogy nem eléggé érvényesül a demokratikus centralizmus, sokszor megsértik a tervfegyelmet, sok a ‘gazda" és az irányítás nincs összehangolva stb. Ugyancsak hasonló jelenségekkel talál. koztunk a termelékenység emelésének értelmezésével kapcsolatban is. 'A (Elvben elfogadják, a gyakorlati végrehajtásnál sok gátló tényezőre liivutkoznak, nem keresik eléggé a lehetőségeket, eltitkolják a tartalékokat, stb.) Ezek az ellentmondások a szocializmus gyorsabb építését gátolják, s emellett jelentős anyagi értékek pazarlásával is járnak, E kérdésekben lefolyt vitáknak az a tanulsága, hogy a meglévő nehézségek foglalkoztatják a tömegeket és tudni akarják e nehézségek okait. Éppen ezért sokoldalúan kell magyaráznunk, hogy a fejlődés során az ellentmondások minden területen felléphetnek. A feladat azf hogy ezeket az ellentmondásokat feltárjuk, kidolgozzuk a megoldás módját és amennyiben hanyag, átgondolatlan és felelőtlen irányítást és vezetést tapasztalunk, kellő szigorral intézkedjünk a hibák megszüntetése érdekében. A társadalmi, vállalati és egyéni érdek időlegesen ellentétbe kerülhet egymással, de a cél az, hogy ilyen esetekben - a társadalmi érdekét tartva szem előtt - megoldjuk az ellentmondásokat és előrehaladjunk a fejlődésben. A szocializmus az egyetlen olyan társadalom, ahol a.népgazdasági, vállalati és egyéni érdek összhangját objektíve lehetséges és szükséges kialakítani. Amennyiben ezek az érdekek ütköznek, ott vagy az anyagi ösztönzésben, vagy a tervezésben, de mindenképpen bennünk van a hiba. A viták során mindenütt felmerült, hogy a szocializmus alapjainak gyorsabb lerakása és a szocializmus felépítésének előbbrehozatala nem fogja-e csökkenteni a jelenlegi életszinvonalaf, A dolgozókban - főleg a múlt tapasztalatai alapján - igen sok probléma él e kérdéssel kapcsolatban. A vitákban mindenütt elismerték, hogy az MSzMP ezen a téren igen sokat tett, de azt kérik, hogy ez igy is maradjon, s ne kövessük el még egyszer a régi hibákat. Ezekre a kétségekre és fenntartásokra vonatkozóan a VII. kongresszus anyagából a következőket idézzük: ‘Az életviszonyok nálunk most jók. A munkának mindenki számára van értelme, mert mindenki tudja, hogy a munka teremtette értékeket részben a termelés fejlesztésére, azaz a jövendő magasabb életszínvonalának biztosítására, részben pedig közvetlenül fogyasztásra, a ma jobbá tételére, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére fordítjuk*. (Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójából. 49. old.) Jl
