Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
í " 8 " A fenti általános megállapítás mellett a tények ‘ts bizonyítják, hogy az MSzMP valóban sokat tett az életszínvonal emelése terén. 1957-ben a munkások és alkalmazottak reálbérét 14-16 %-kal,. 1958-ban kb. 3 % -kai emeltük. 1959-ben végrehajtottuk az alacsony keresetű munkások (25 ezer fó), a pedagógusok (82 ezerifó), az egészségügyi dolgozók (55 ezer fő) fizetésének rendezését, továbbá emeltük a nyugdijak (408 ezer fő) és a családi pótlékok összegét. Ezeknek az emeléseknek az évi kihatása 1 milliárd 487 millió forintot tesz ki. Ezek az intézkedések a munkások és alkalmazottak úgyszólván minden rétegét közvetve, vagy közvetlenül érintették. Ha tehát - és ezt a VII. kongresszus egyértelműen kimondta - ^dolgozóink termelékenyebben és olcsóbban termelnek, akkor az életszínvonal ezután is - a jobb munka arányában - rendszeresen emelkedni fog. 2.) A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szerepe a szocializmus alánjainak lerakása szempontjából. A magyar mezőgazdaság - mint ismeretes - a nagyfokú ellentétek területe volt a felszabadulás előtt. A poroszuths fejődés alapján egyrészről óriási nagybirtokok, nagy kulákgazdaságok, másrészről tömeges kisparcella volt rá jellemző. Ugyanakkor milliók voltak teljesen föld nélkül, s a termelésre a nagyfokú technikai elmaradottság nyomta rá a bélyegét. Ez megnyilvánult a falu elavult termelési módszereiben és kulturális elmaradottságában is. A felszabadulás után a parasztság tömegeit a földosztás megvalósításával, a földbirtokos osztály felszámolásával magunk mellé tudtuk állítani és évezredes álmát ezzel megvalósítottuk. A polgári demokratikus forradalmat következetesen végig vittük és megvalósítottuk a munkás paraszt demokratikus diktatúrát. Ez előfeltétele volt a szocialista forradalom nak is. A proletárdiktatúra győzelme után napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervező- •—% se és megindult - a párt politikájának megfelelően - a termelőszövetkezetek szervezése. A szocialista átszervezés megindulása kezdetben a lenini-elvek alapján, a szövetkezeti tervnek megfelelően folyt. Később azonban ezek az elvek eltorzultak. Ennek egyik oka az volt, hogy a szocialista ipar és a kisárutermelő mezőgazdaság közötti ellentmondás egyre élesedő problémákban jutott kifejezésre. Az ipar rohamléptekkel fejlődött (túlzott ütemű iparosítás), a mezőgazdaság pedig viszonylagosan egyre inkább lemaradt az ipartól. Az ipar és mezőgazdaság között kialakult és éleződő ellentmondás megoldására csökkenteni kellett volna az ipar fejlesztésének ütemét és nagyobb segítséget adni a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez és termelésének növeléséhez. Az objektív helyzet ezt a megoldást követelte, de a szubjektív elképzelésekkel terhelt vezetés ezt nem vette hosszú ideig tudomásul, ami óriási károkat okozott, A mezőgazdaság szocialista tulajdonviszonyainak kialakulása - bár erőszakos módszerekkel siettettük - mégis lassan haludt és nem járt együtt a termelés emelkedésével, továbbá visszaesésekkel és hibákkal volt terhes. A mezőgazdaság osztály és rétegviszonyainak felmérése is sok vonatkozásban helytelen módon történt meg. Nem kellő következetességgel és alapossággal mérték fel a parasztid Jl
