Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.21.a/1)
1970-10-10/1
Mindezek összhatására a termelőtevékenység és a készárú kibocsátás ritmusa a tárágyait időszakban egyenlőtlen. Vállalataink időszakonként a szerződéseikben vállalt “ kötelezettségeiknek sem mennyiségben, sem specifikációban határidőre nem tesznek eleget. A lemaradások felszámolása jelentős túlmunkát és költségtöbbletet jelent. A minőség és a gazdálkodás hatékonysága esetenként romlik* Az Ikarusban és az EMG-ben időről-időre pénzügyi nehézségek adódnak. <k termelékenység alakulásai l 1966-69,, közötti időszakban az egy teljesített munkaórára, valamint az 1 munkás + alkalmazottra jutó termelési érték jelentősen emelkedett. 1969-ben az egy teljesített munkásórára jutó termelési érték az Ikarusban 79,8%kal, az EMG-ben 97,2%-kal, AURAS-ban 47,8%-kal, az egy foglalkoztatottra jutó pedig az Ikarusban 70,6%-kal, EMG-ben 78%-kal, AURAS-ban 55,7%-kal haladta meg az 1965-ös szintet. Az ütem átlagosan évi 14,8% volt. 1969-ben a termelékenység növekedési üteme mérséklődött. A termelés ötéves átlagban számitptt növekedését várhatóan az AURAS teljes egészében, az EMG 60%-ban, az Ikarus 56,5%-ban a termelékenység növekedésével biztosítja. A termelékenységi mutatók elemzése - az alakulásukat különböző irányban befolyásoló tényezők miatt - nem nyújt tiszta képet. A nagymértékben kiszélesedett kooperáció és a vállalatok közötti munkamegosztás, a munkanap átlagos hosszának növelése úgynevezett "fekete" túlórákkal, stb. a mutatók javulását eredményezte élőmunka megtakaritás nélkül. Viszont mindhárom üzemünkben a termelési szerkezet változása, a munkaerővándorlás, az időnként fellépő anyaghiány stb. rontó tényezőként léptek fel. A termelés hatékonyságát befolyásoló hatások közül a következőket emeljük ki: 1./ Vállalataink - a gazdasági mechanizmus biztosította önállósággal élve -komoly erőfeszítéseket tesznek a gyártás műszaki színvonalának növelésére. a termelékenyebb technológiai eljárások alkalmazására. Az Ikarusban uj szalagjellegű kényszerpályás gyártási rendszert alakítottak ki. Rövidebb beégésü festékanyagok alkalmazásával csökkentették az átfutási időt. Szélesítették az elektromos ellenállás-, pont-, és védőgázos hegesztési eljárásokat. Az EMG-ben hullámforrasztó eljárást, félautómata célgépeket és korszerűbb felületkikészitő eljárásokat alkalmaztak. Az AURAS a termelékenység emelését az adott kapacitás optimális terhelésével, célgépesitéssel, gyártástechnológiai fejlesz£■ téssel érte el. A műszaki fejlődést elősegítette, hogy 1968-70. között a vállalatok állóeszközállománya 65,3%-kal növekszik. A legjelentősebb beruházás az Ikarusban volt,- a Közúti Jármüprogram keretében. Hatására a vállalat állóeszközállománya megkétszereződik és elsősorban Fehérváron korszerűsödik. A beruházás azonban eredeti célkitűzését tekintve extenziv jellegű volt, a koncepció időközben változott, igy hatékonysága a kívánt szint alatt maradt. A többi vállalat beruházási lehetőségei nem álltak arányban termelésük növekedésével. t ________________________ÍA9___________________________________ r 1- 4 -________ ,1
