Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.20.a/10)
1984-01-20
1 • I S 9 _ 3 _ A politikai sajtó ismerete megfelelő, elsősorban az aktuális feladatokhoz kapcsolódó cikkek váltanak ki nagyobb figyelmet, véleményüknek hangot adnak, ugyanakkor a viták elöl való kitérés is tapasztalhatA. Au ellenzékien magatartás - nacionalista megnyilvánulások körükben nem, vagy csak szórványosan tapasztalhatók. Pártunk nemzetiségi politikáját helyesnek tartják, s azt támogatják. Összességében megállapítható, hogy a műszaki értelmiség eszmeipolitikai felkészültsége a növekvő feladatokra való alkalmasságot tekintve pozitívnak értékelhető, képesek a megnövekedett és egyre bonyolultatb feladatok megoldására is. Kerületünkbe}' dolgozó műszaki értelmiségiek száma a felmérések szerint 615 fő, közülük 28 % a 35 év alattiak, 2o a nők aránya. özármazás szerinti megoszlásuk szerint 57 % munkás, 32 % vezető beosztásban dolgozik. Általános negitélés szerint helyzetük alapvetően rendezett, de közérzetük alakulására hatnak azok az ellentmondások, melyek a társadalmi élet, a gazdálkodás területén jelen /-annak. Munkájuk hatékonysága általában rne felel a követelményeknek, szellemi kapacitásuk kihasználtságát, mégis sokan alacsonynak Ítélik. /Erőkarban pl.: 1 fő 25 X-ra értékelte/ A gazdálkodó egységek munkájában szerepük meghatározó, a vezetés véleményükre , észrevételükre támaszkodik, amellett többen felvetik, hogy a felgyülemlett szellemi tőkék felhasználása még mindig alacsony hatásfokú. A műszaki értelmiség közérzetének fontos fokmérője az? hogyan látják megvalósulni elképzeléseiket a vállalati eredményekben, a vezetési döntésekben. Eb: en t- vonatkozásban vállalataink különböző helyűiben vannak, előnyösebb a kutatói terület, inig a termelő vállalatok műszakijai gyakran nem érzik, hogy alkotó munkájuk közvetlenül megjelenik az eredményekben. Ezért közülük többen kutatói,tervezői területen képzelik el jövőjüket. A nem vezető beosztásban dolgozók igen kritikusan szemlélik ebből a szempontból a vezetők munkáját. Többen úgy érzik, alulbecsülik tevékenységüket, nem ösztönzik őket komolyabb erőkifejtésre. A tapasztalatok azt mutatják, helyenként jogos ez az észrevétel, de az is igaz, hogy részükről sem tapasztalható kellő megértés, aktivitás, kezdeményezőkészség. Tapasztalataink alapján ennek oka az is, hogy az egyetemi képzés és a gyakorlati mérnöki munka között nem megfelelő az összhang. Az egyetemeken elsősorban elméleti felkészítést, kevés gyakorlati ^ismeretet adnak a hallgatóknak, a vállalati igények és a felsőoktatás célkitűzései több pontban eltérőek.- / -A
