Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1986-10-07
H S - 2 - 9 A Kismotor- és Gépgyárral történt egyesülést követően 1963-tól folyamatosan az egész gyári kollektíva az önállóságot szerette volna visszaállítani. A 2. sz. gyár a nagyvállalati szervezetben is eredményesen dolgozott, a nyereség többségét termelte meg. Ugyanakkor a műszaki fejlesztés elmaradt, az állóeszközök állapota leromlott, a keresetek nem nőttek teljesítményarányosan. A fejlesztés elmaradása több együttes ok következménye, igy:- az akkori iparpolitikai koncepció a vidéki fejlesztésre ösztönzött (munkaerő, telepítési kedvezmény, felső vezetői ösztönzés, stb),- a 2. sz. gyár termékszerkezete (profilja) alapvetően eltért a vállalati tevékenységtől, ^ - a központi vezetés vállalati összérdekeket érvényesített és kevésbé vette tekintetbe a gyári igényeket. A gyár felszámolását végsősoron eredményes tevékenysége akadályozta meg. A központi irányitás miatt a gyári vezetés a korábbi önállóságtól elszokott, kizárólag konkrét tervek végrehajtójává vált. A működést biztositó szervezeteket leépítették, illetve azok elsorvadtak. A fiatal, tehetséges káderek a központba kerültek, vagy máshová mentek dolgozni. A vezetés legerősebb része igy - természetesen - a termelést irányitó gárda lett. Fenti körülmények objektív megléte mellett vált lehetővé az MT-SZOT rendelete alapján - az önállósulás, melyre a gyár valójában nem volt felkészülve. A kollektíva - elsősorban érzelmi alapokon nyugvó - döntését követően, határozott vezetéssel mód a lett volna arra, hogy a vállalat az önálló tevékenység feltételeit megteremtse, de erre nem volt képes. Nem tudta kiépíteni a szervezeti kereteket, biztosítani a káderfeltételeket, késtek az SZMSZ elkészítésével. Az 1986-os terv csak lényeges késéssel - a ker. PB többszöri figyelmeztetésére - alakult ki. A tervet többször kellett korrigálni, mert az nem számolt az uj követelményekkel. Ebben a helyzetben érződött igazán a vezetés hiánya. Az igazgatói funkciót sok éven át betöltő Püspöki elvtárs - személyiségéből adódó - vezetői gyengesége és határozatlansága miatt képtelen volt az önállóságot követő folyamatokat kézben tartani, a megfelelő intézkedéseket meghozni, végrehajtani. Képesség- és akarathiánya bizonyította alkalmatlanságát a funkcióra, az önállóság valódi feltételeinek megteremtésére. LX
