Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1970-02-19
I— } i ' * ■ I Az alapszervezetek vezetőségei egymásközt felosztva ellenőrzik a területükön levő konferenciákat. .Segítik a propagandisták munkáját azzal, hogy a megjelenést szorgalmazzák és a hiányzókkal foglalkoznak. Azonban az ellenőrzés egyáltalán nem megoldott. Az a véleményünk, hogy az ellenőrzés csak általánosan vetődik fel. Nem tisztázott mit célszerű ellenőrizni.. Az ellenőrzés tapasztalatának Összegyűjt ése és felhasznál '-sa sem megoldott. ■' még. Az 1969/70 oktatási évben a kerületi P.3 határozata alapján az Egységes Propaganda Bizottságot kiegészítettük a személyzeti csoport vezetőjével. A funkcióban és gazdasági beosztásban levő elvtársak közül 106 -an jelentkeztek a M-L esti középfokú iskolára. A nagyszámú jelentkezők közül csak 48 elvtárs került ez oktatási évben felvételre, a többi a következő oktatási évben lesz figyelembevéve. Bevált az a módszer, hogy az üzem személyzeti csoportja előzetesen tisztázta a hatáskörébe utalt káderek politikai képzését, főleg azokat a szinteket, amelyek egy - egy gazdasági beosztáshoz elvárhatók és szükségesek. Azt tapasztaljuk az első félévi vizsgák alapján, hogy lényegesen megnövekedett a politikai, elméleti kérdések iránti érdeklődésük. / Presztízs kérdéssé vált az elért tudás / Ezt igazolja az is, hogy megnövekedett az oktatáson kívüli politikai irodalom igénylése és terjesztése. Hatással van erre az, hogy a meghonosodott vetélkedők kérdései, a politikai irodalom forgatására ösztönzött, Vitathatóhb kérdések propagandistáink tapasztalatai szerint a következő témákban jelentkeznek : A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása feldolgozásra került. A hallgatók általában a tanácskozást eredményesnek ítélik meg és a munkásmozgalom erősödését látják benne, A vita, vagy inkább több-oldalu kérdés, érdeklődés a kinai-román magatartás és politikai állásfoglalás körű1 jelentkezett. Például a KIS2 oktatáson a Marxista vitakörön belül úgy foglalnak állást, hogy " megválaszolatlan kérdés továbbra is a sánvjet-kinai viszony " és hozzáteszik, hogy a ” szocialista országok és Kina közti viszony n is, Vagy az összefüggés keresése során fölmerül a " kinai kulturális forradalom " és a szoc. kulturforradalom közti különbség. Éhben a kérdésben a tanfolyamok vitái azt tükrözik, hogy a dolgozók látják, hogy nemzetközi kommunista mozgalom mai megosztottsága gátolja az imperializmus elleni harc hatélfxmyságát. Ugyanakkor a hallgatók egyetértéssel fogadtak pártunk nemzetközi tevékenységét, a szocialista világrendszer védelmé re tett erőfeszítéseket, A viták többsége a gazdaságpolitikánk részkérdéseit érinti, illetve a gazdasági mechanizmus reformjával függ össze. Csak jelezzük azt, hogy a viták milyen gazdaságpolitikai területeket érintenek : Árak - Berek — Elosztási kérdések - Anyagiasság—Szabályzók - Üzemi demokrácia és még sok más kérdés, q-r^iiT rn— i ~ ~ 1 ~r—1 n m ' . ... ..
