Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1970-02-19
t - 5 - I Az a tapasztalatunk, hogy ezek a témák valamsnyi oktatási formán fölvetődnek. A viták itt letérnek az elméleti színvonalról napi, helyi kérdésekre, egyéni elvárásokra, sokszor egyéni sérelmekre. A gazdaságpolitikai formán, de máshol is tapasztalni, hogy vannak olyan hallgatók, akik vitaalapként ezeket a kérdéseket vetik fel először és ilyenkor már senki sem akar másról beszélni. Ilyen esetben a legnehezebb a propagandista helyzete. A foglalkozásokon az aktivitás általában közepesnek mondható, de egyes témáknál ennél lényegesen jobb. A viták tükrözik, hogy növekedett egyesek anyagiassága, de mégsem a negatívumok jellemzőek a helyzetre. Ugyanis ezzel együtt az ellene folyó hara is erősödött, sőt számottevően növekedett a szocialista tulajdon védelméért, a kommunista erkölcs formálásáért vállalt felelősség és nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkivüli dolgozók körében is. A tanfolyamokon tapasztalt éles kritikai légkör nagyon helyes, és azt a XX jövőben is erősíteni kell. Elmaradást tapasztalatunk propagandistáink felkészülésében abban, hogy a szakmai és módszerbeli felkészültség mellett tájékozottnak kell lenni az adott terület problémáiban. Kevés ha a propagandista csak az elvi-elméleti kérdéseket ismeri, de nem tájékozott az adott terület munkájában. Felkészüléskor az üzemre, osztályra vonatkozó információk megszerzése épen úgy fontos, mint a tananyag áttanulmányozása. Tájékozottnak kell lenni az üze# / osztály / munkáját, dolgozóinak életé , jövedelmük alakulását, hangulatét jellemző kérdésekben. Az a véleményünk, hogy ezirányban kell a jövőben előrelépni és a pártélet általános színvonalával is kell ezirányba hatni ! Szabad, és kell kitérni a hallgatók napi, vagy akár egyéni problémáira. De ezeket is úgy kell megvitatni, hogy formálja a szemináriumi csoport s-~y szemléletét, segítse az okok és összefüggések megértését. Az elvi kérdéseket és a napi problémákat helyes arányban kell ötvöuni, az utóbbit is elvi alapokon szükséges megközelíteni. Nehéz megmagyarázni a munkaerkölcs fontosságát ott, ahol rotnaz az anyagellátás, vagy a munkaszervezés* A legnehezebb problémánk azt elérni, hogy olyan elméleti oktatás follyják, amely a mi üzemünk gyakorlatához kapcsolódik. Mindig kell, hogy legyenek helyi üzemi szám és ténybeli adatok, amelyek ismeretében az üzem termelését, a gyártás közben felmerült problémákat, nehézségeket úgy kapcsoljuk össze a tárgyalt anyaggal, hogy az oktatás emelője, segítője, állandó és meghízható támasza legyen üzemünk életének. Ezt támasztja alá az oktatás alapvető célja a gyakorlati munka tudatos segítése. A gondolkodásra úgy kell hatnunk propagandamunkánkkal, hogy az a mindennapi, gyakorlati cselekvésre helyesen ösztönözzön. A hallgatókat elsősorban az érdekli, hogy a tanulmányozott anyag mennyire függ össze életükkel, munkájukkal. A propagandista csak úgy tehet eleget a követelményeknek, ha megfelelő felkészültséggel rendelkezik. 1 n~‘ i «~_Xji_j»iá«wiiL-1 ■ _______ ___ — --------------------------------—— . I ^ . . .
