Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1969-01-02
■ —T '-----^--------r" - ■ I / I- 3 -Konkrétan értékolhotő tevékenység volt a•káderfejlesztési tervek elkészítése, melyek a Bőrgyár és a Ferroglóbus kivételével megfelelő formában és tartalom:.ml készültek. Megállapítottuk, hogy tendenciájában érvényesülnek a gyakorlatban azonban még nem funkcionálnak ezek a tervek. A pártszervezeteknek megkülönböztetett figyelemmel kell kisémi e fontos területet, mivel ez a személyzeti munka egyik leggyengébb pontja. A Landlerban találkoztunk olyan tevékenységgel? ami a helyes gyakorlatot mutatjai valamint hasonló formában indult be a munka a Kismotor II-nól is. A Ferro.glóbusnál és a Bőrgyárnál káderutánpótlási és nevelési tervre csak elképzelések vannak, ezek azonban spontán jellegűek, nem párosulnak szakmai és politikai nevelés tervszerű kialakításával. Problémaként felvetjük, hogy ahol elkészültek a káderfejlesztési tervek* áz abban szereplő elvtársak felkészítése és az azokkal való foglalkozás ’ . nincs egyértelműen tisztázva. Akik a fejlesztési tervben szerepelnek, többségük nem azok hatáskörébe tartoznak, ahová tervezve vannak, hanem alacsonyabb szintű vezetőkhöz, ami további nehézséget -okoz a rendszeres foglalkozás terén. Nincs kialakult gyakorlat, hogy a hármas követelménynek megfelelően történjen a jelöltekkel a foglalkozás. A tervek ugyan tükrözik mind a szakmai, mind a politikai továbbképzés fokát* azonban ezt túl formainak tartjuk, mivel az elsajátítás mértéket nem vizsgálják, valamint a politikai továbbképzés csak alapja lehet a politikai alkaImas ság ki fe jle sz 16s ének. A hármas követelmény harmadik feltételének a vezotőkószségnek elbírálása, arra való nevelés nu;i- megoldott egyik üzemnél sem. Nehezen tudják elbírálni, hogy egy adott beosztáson túl nagyobb feladatok elvégzésére képes-e a jelölt. Ennek kot oka van. egyrészt «#—' erre lehetőség sincs, másrészt az adott körülmények között ez biztosítva van, de ezzel nem élnek. E területen a felsorolt hiányosságok kisebb mértékben jelentkeznek a felsőszintű vezetésnél, súlyos problémaként vetjtk fel a középvezetők felé. A káderekkel való foglalkozás lég elhanyagoltabb területe ez, azonban a felső vezetők sem tesznek meg mindent ennek megjavítása érdekében. A középvezetők 'több só g4 beosztottjaikat csaknem termelési tényezőként kezelik. Az elért termelési eredményeik az egyedüli, ami szerint véleményt alkotnak róluk, de nem:történik meg sokoldalúan az ember megismerése és tudatos formálása. Általában a^kapcsolat, a feladat kiadása, annak visszaellenőrzésére korlátozódik. Ezen a szinten ez a gyakorlat nagyban gátolta a meg-, felelő személyzeti munka kialakítását, a helyes káderfejlesztési elvek érvényesülését, A Kormányhatározat, megjelenése óta minősítések lezárása, illetve kiegészítése csak nagyon korlátozottan fordult elő. Azokban az üzemekben /Landler, Kismotor, Olaj/, ahol o területen korábban is rendszeres munka folyt, a minősítések tartalmazzák mindazon fő szempontokat, amelyek az embert, annak tevékenységét jellemzi. M __|i_u ,__________________
