Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1963-02-15
1 í * | - 18 -Máté Ferenc elvtár®: I * és ellentétek, arai közöttünk sok esetben felvetődik. A tervtől jesité® ben mutatkozott lemaradások, vagy teljesítések be| pótlására, vagy a mü®zaki vezetőknek a nagyobb mérvű ®egitsógóre vonatkoztak* Igaz talán, hogy helytelen módszereket | alkalmaztam, mert úgy gondoltam, hogy ilyen vezetési szinten- én voltam már magara is ezelőtt a beosztásom előtt is gazdasági vezető - ilyen légkörben, ilyen fel®ő ® zintőn, ilyen | tárgyalásokba bocsátkoztunk, ezt fel lehet úgy i® vetni, hogy i valakinek - mint a jelentés tükrözi - lehetetlenné te®zik a müködé®ét á® talán nem ad ja .meg azt a támogatást ami van. | Ebben a kérdé®ben mo®t már belátom, hogy hibáztam, vagy nem I lehet támaszkodni annyira*és közvetlen lenni a munkatársai kap| csolatban, hogy olyan szinten, hogy egy o®ztályvezetői érte-I kézletón egy főmérnök, vagy.a vállalati főnök megbe®zélo®t tart ás azok közt problémák adódnak és azok közt egymás hi| bájára rámutatunk, - ez lejárata® kárdó®át tenni ki. Akkor | ebben nagyon ®ulyo®an tévedtem. Nem a személy lojáraté®évéi ^ volt itt szó. j A má®i'- kérdés, amiben szeretnem a Végrehajtó Bizot t®ágot ] tájékoztatni, hogy olyan kérdésekben vannak az ellentétek, ami végső fokon, átérezve a népgazdaság helyzetet, a párt j útmutatását,•irányitá®át, a tervtelje®ite®nek nem akármilyen módszerekkel való teljesítésének a kérdését, egy-égy lemaj radá® teljesité®ének a kérdését, - mért a tanácsadó® részemre, vagy felém, mindig az volt, hogy a tervvel lemaradtunk, több túlóra kell, vagy egyéb ehhez hasonló. Ugyanakkor én I mint üzemi P.B. tag, mint gazdasági vezető, a párthatáro! zatoknak a végrehajtá®a kötelezett azokban a kérdésekben, hogy ezekben a minimumra menjünk. A nézeteltérések ebben az ] idő®zakban c®ucso®odtak ki. Amikor a határozat értelmében [ az előző tervek a vállalat létszám hiányára, túlórára voltak tervezve, 3-4-ezer órára egy évben, ugyanakkor 1959-l96o-ban j telje® egé®zében meg kellett ®züntetni a túlórák kérdését. Itt komoly viták merültek fel az akkori minisztériumi gazda-''“N sági vezetővel szemben i®, mert ezt az álláspontot, amit az | üzemi P.V.B. vagy P.B. a vállalat felé megtett, úgy éreztem, hogy helyes, ezért kötelesek vagyunk harcolni, A legsúlyosabb, | problémánk ebben az időszakban volt, ebben csuc®o®odtak ki. I E® későbbi vonatkozásban a felsőbb vezetés á® o°ztályvezetés közötti kapcsolat kérdése. Én minden esetben tájékoztattam i a felső vezetőket. A főmérnök elvtár-®al elbe®sélgettünk ! a /<érdó®ekről, hogy miben látom én a problémák meg nem ol| dását és az ellentéteknek, amik közöttünk felmerülnek. De | ezek nem olyan természetű ellentétek voltak, hogy végső fokon j a munkánkba olyan zökkenő állt volna be, hogy azt eredményesen ne tudtuk volna ellátni. Lehetett volna kedvezőbb i® ez j az eredmény. Én azt tud dm, hogyha mindnyájan egy gazda®ági 1 vezetésben egyet akarnak, ott a célt bízto®, hogy könnyebben j el lehet érni. A jelenté® felveti, hogy egy-egy kérdésben, vagy döntéseknél kirekesztettem a kollektívát. Nem tudom, hogy itt mire gondol a brigád,akí ezt a kérdést megvizsgálta. Véleményem d® tudó| má®om ®zerint minden‘egye® problémának a kérdése meg van tárgyalva, meg van beszélve elég szeles körben. Elvtársak! A | gazda/ági’ vezetésnél az egyszemélyi vezető® érdesében a | felelős-ég káTdése mindig felém domborodik ki legélesebben• Én hiába akarom megmagyarázni a hónap végén, vagy az év j végén azt, hogy én kiadtam a rendelkezéseket, de nem hajtották I lo \ 3
