Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1962-01-05
* 1 -l -5- * Yalachi Gyula elvtárs; Ez a helyes. Ezt ne negatívumként, hanem pozitívumként vessük fel. Az egy nagy hiba, hogyha a Tsz-be egy gyöngén felkészült előadó megyv ki. Mert ilyen helyen még nehezebb az embereket helyesen a gondolathoz kapcsolni. "Szinte valamennyi tanfolyamon foglalkoztak, a személyi kultuszt árt bírálattal, de az érzelmi momentumok kerültek több helyen előtérbe és ezért a-z értékelést vegyes érzelmekkel fogadták." Nem elég világos ez. Körülbelül az ember sejti, hogy mit akarnak mondani. Azt, hogy Sztálin ás Rákosi mellett azért e^y csomóan könnyet hullattak. A Tanácsban is volt ilyen. Tóth Elemér felszólalt. Látszólag ilyen érzelmi dolog ez. Nem tudta Sztálin személyétől különválasztani, amit a Szovjetunióban csináltak. Nagyon jól megmutatta Kádár elvtárs, hogy meg lehet oldani érzelmi oldalról is ezt a dolgot és okkor érzelmi módon is megértik az emberek, hogy a személyi kultusz az egy nem jé dolog. Befejezésül: az objektív igazság osztálytartalmát illetően. Itt a probléma azért, az, hogy nincs végigvive a gondolat és azért elvtársakban az az érzés .támad, hogy itt valami nincs rendbon. Mert az elvtársak attól félnék, hogjy valami ál-objektivizmust akarnánk bevezetni és nem az osztályharc oldaláról nézzük. Az igazság fogalma nem egyéb, mint a világ objektív jelenségének a hü tükröződése. Az igazság, tehát ha társadalmi fejlődés vonatkozásában vetjük fel, akkor például a feudalizmussal szemben a kapitalizmus feltárta az objektív igazságot. Amikor hatalomra kerül a kapitalizmus, akkor már nem. Akkor a proletariátus, az amely az igazság objektív feltárásának a zászlóvivője és nekünk a fejlődésünkkel egybeesik, hogy tárjuk fel az objektív igazságot és a kapitalizmust leplezzük le. Ha '-v ezt a gondolatot továbbvisszük, meg tudjuk értetni az emberekkel. Nemcsak társadalmi fejlődés szempontjából kell az igazságot néz^ ni, hanem a világ minden jelensége szempontjából. Molnár László elv társ; Valachi elvtárssal szeretnék vitatkozni, az igazsággal kapcsosa tban. Ez nemcsak itt vita, hanem a filozófusok között is. Ezért nem csoda, hogy nem jutunk könnyen zöld ágra. Mert nyilvánvaló nálunk a vita elsősorban abbéi következik, hogy nem foglalkozunk annyira filozófiai kérdésekkel, mert ehhez jól át kell tanulmányozni a dolgokat. Én csak beleolvastam Lenin elvtárs munkájába. Ő vitatkozik mindkét irányban. Az egyik irány, hogy tagadják az abszolút igazságot. A másik, ami a relatív igazságot tagadja. Mindkét igazsággal viaskodik és arról beszél, hogy van abszolút és relatív igazság. Ha van relatív, meg abszolút igazság, akkor az igazság szó csak kevés. A relativ igazság isXartslmaz abszolút igazságot, amennyiben az az objektív igazságon alapszik. Tehát mindkettő ez is, az is és ez az, ami talán dialektikusabb■fogalmazás , mert a relatív is tartalmazza azt, az abszolút is. Sőt az abszolút igazságot a gyakorlat igazolja. Mindig közelebb kerül hozzá. Meft amire ma azt mondjuk, hogy abszolút, holnap azt mondjuk, hogy nem, mert rosszul tudtuk. . / . J