Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-09-15
$ -8 - I A fenti általános megállapítás mellett a tények fs bizonyítják, hogy az MSzMP valóban sokat tett az életszinvonal emelése terén. 1957-ben a munkások és alkalmazottak reálbérét 14-16 %-ka} 1958-ban kb. 3 %-kal emeltük. 1959-ben végrehajtottuk az alacsony keresetű munkások (25 ezer fő), a pedagógusok (82 ezerifő), az egészségügyi dolgozók (55 ezer fő) fizetésének rendezését, továbbá emeltük a nyugdijak (408 ezer fő) és a családi pótlékok összegét. Ezeknek az emeléseknek az évi kihatása 1 milliárd 487 millió forintot tesz ki. Ezek az intézkedések a munkások ós alkalmazottak úgyszólván minden rétegét közvetve, vagy közvetlenül érintették. Ha tehát - és ezt a VII. kongresszus egyértelműen kimondta - /dolgozóink termelékenyebben és olcsóbban termelnek, akkor az életszinvonal ezután is - a jobb munka arányában - rendszeresen emelkedni fog. 2.) A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szerepe a szocializmus alapjainak lerakása - szempontjából. to" A magyar mezőgazdaság - mint ismeretes - a nagyfokú ellentétek területe volt a felszabadulás előtt. A poroszuths fejődés alapján egyrészről óriási nagybirtokok, nagy kulákgazdaságok, másrészről tömeges kisparcella volt rá jellemző. Ugyanakkor milliók voltak teljesen föld nélkül, 8 a termelésre a nagyfokú technikai elmaradottság nyomta rá a bélyegét. Ez megnyilvánult a falu elavult termelési módszereiben és kulturális elmaradottságában is. A felszabadulás után a parasztság tömegeit a földosztás megvalósításával, a földbirtokos osztály felszámolásával magunk mellé tudtuk állítani és évezredes álmát ezzel megvalósítottuk. A polgári demokratikus forradalmat következetesen végig vittük és megvalósítottuk a munkás paraszt demokratikus diktatúrát. Ez előfeltétele volt a szocialista forradalomnak is. A proletárdiktatúra győzelme után napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervezése és megindult - a párt politikájának megfelelően - a termelőszövetkezetek szervezése. A szocialista átszervezés megindulása kezdetben a lenini elvek alapján, a szövetkezeti tervnek megfelelően folyt. Később azonban ezek az elvek eltorzultak. Ennek egyik oka az volt, hogy a szocialista ipar ós a kisárutermelő mezőgazdaság közötti ellentmondás egyre élesedő problémákban jutott kifejezésre. Az ipar rohamléptekkel fejlődött (túlzott ütemii iparosítás), a mezőgazdaság pedig viszonylagosan egyre inkább lemaradt az ipartól. Az ipar és mezőgazdaság között kialakult és éleződő ellentmondás megoldására csökkenteni kellett volna az ipar fejlesztésének ütemét és nagyobb segítséget adni a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez ós termelésének növeléséhez. Az objektív helyzet ezt a megoldást követelte, de a szubjektív elképzelésekkel terhelt vezetés ezt nem vette hosszú ideig tudomásul, ami óriási károkat okozott. A mezőgazdaság szocialista tulajdonviszonyainak kialakulása - bár erőszakos módszerekkel siettettük - mégis lassan haladt és nem járt együtt a termelés emelkedésével, továbbá visszaesésekkel és hibákkal volt terhes. A mezőgazdaság osztály és rétegviszonyainak felmérése is sok vonatkozásban helytelen módon történt meg. Nem kellő következetességgel és alapossággal mérték fel a paraszt-1— ---—'—1 ' T — " 1 IBII J
