Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-09-15
r • n ság különböző rétegelt, Bnnek köyeíkezményekónt a szegény parasztság politikai meggyőzése hiányos volt, s nem támaszkodtunk eléggé rájuk, A .középparasztság egy vészéi időnként és helyenként az osztályellenséghez, a kulákságlioz számítottuk és adminisztratív intézkedéseket tettünk ellenük. Ugyanakkor a küld kok korlátozása helyett lényegében azok likvidálását valósítottuk meg. Ezeknek a hibáknak a politikai kihatásaként a munkásparaszt szövetség lazult, a proletárdiktatura gyengült. A parasztság anyagi érdekeltségének figyelembe vétele sem volt eléggé megalapozott. Főleg adminisztratív intézkedésekkel (kötelező.beadás, előirt vetésterv, stb.) helyettesítették, Emiatt a parasztság termelési kedve visszaesett, a termelés színvonala stagnált, sőt időnként vissza is esett. A mezőgazdaság szocialista termelési viszonyaiban különösen nagy károkat okozott az 1953-as revizionista bullám, mely a szövetkezetek jelentős részének felbomlását eredményezte. A meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításával, a tsz parasztság nevelésével sem foglalkoztunk kellő alapossággal, ami súlyos hiba volt, mert a proletárdiktatúra idején a legszorosabb szövetségesünk a tsz parasztság lehet. ta A mezőgazdaság osztály- és rétegviszonyainak felületes felmérése, továbbá az elosztási elvek és az anyagi érdekeltség nem kellő figyelembe vétele miatt a falura vonatkozó marxista-lenínista elveknek hazai viszonyokra való alkalmazása törést szenvedett. Ez súlyos, nehézségeket okozott gazdaságilag, politikailag és eszmeileg, ami megnyilvánult a tsz-ek felbomlásában, a munkás-paraszt szövetség lazulásában és ideológiai zűrzavarban is. te Döntő változás a falura vonatkozó politika alkalmazása terén szintén 1956 után következett be, amikor az MSzMP - a marxista elveknek megfelelően kijavította az elkövetett gazdasági és politikai hibákat. Ennek a helyes politikának eredményeként következett be az ^ 1958-59-es ugrásszerű fejlődés, melynek eredményeként jelenleg a szántóterület 77 %-a szocialista szektort képez, A szocialista termelési viszonyok kialakítása a mezógazdata" ságban nem öncél, hanem alapvető módszere - a modern technika alkalmazásán keresz tül - a termelés növelésének, a népgazdaság és a lakosság szükségletei lőhető legjobb kielégítésének. Az, hogy a parasztság az elmúlt kót évben tömegesen választotta a termelőszövetkezeteket, forradalmi változósokat jafant és készit elő a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésében, a falu társadalmi, politikai ós kulturális viszonyaiban. Ez a változás teszi lehetővé a parasztság felemelkedését, egységes osztállyá való szerveződését, kulturális ós szociális téren való elmaradottságának felszámolását is, A termelőszövetkezetekbe való tömeges belépés jelentős problémákat i.s okozott, A párt ezért - a számszerű fejlesztés mellett - a kialakult szocialista nagyüzemek megszilárdítására helyezte a fó súlyt. Az uj termelőszövetkezeteket »■ e célkitűzésnek megfelelően - igen sokoldalú segítségben részesítettük (gépek, mütrágva, szakemberek, patronálás, falusi pártszervezetek megerősítése stb,), A falura vonatkozó helyes politika és a termelőszövetkezetek megszilárdítása következtében megteremtődtek azok a feltétetek, melyek lehetővé teszik a népgazdaság mezőgazdasági termékekkel való fokozott ellátását, a munkás -paraszt szövetség 34 J
