Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1987-03-31
r h A művelődéspolitika újrafogalmazta a polifc ika és a művészetek kapcsolatét, deklarálta az alkotói szabadságot, elutasította a művészetek napi politikának való alárendeléséi. . .z 1959-os kompromisszum lényegében széles kereteket, kapcsolódási 'lehétőségeket biztosított a művészek szocializmus építősében való részvételéhez úgy, hogy önálló művészi hitvallását bárkinek is fel kellene adni. Az 1981. évi Irószövetségi közgyűlésen már érződtek hangok, amennyiben jónéhány iro "sajátosan11 értelmezi felfogását, szerepét társadalmi valóságunkhoz, illetve nézetei túllépik az alapszabályban rögzítetteket.-Ennek a választmány összetétele alakításával konkrétan nyornatókot is -adtak, nevezetesen több iró részéről törekvés volt tapasztalható arra, hogy a vezetőségbe ne kerülhessenek be olyan értékes irók, költők, akik addigi munkáságukkal nemcsak az irodalmi értékeket közvetítették, emellett elkötelezettek szocialista rendszerünkkel. Ez a"törekvés 1931-ben még alapvetően nem volt sikeres. Mindezek mellett - a szövetségen belül még elsősorban - fel-fellángoló vita bontakozott ki olyan politikai kérdésekben - erről részletesen később szólunk amelyek túlmutatnak az irodalom, a szélesebb értelemben vett művelődéspolitika keretein. Az elmúlt 5 évben a művelődési kormányzat - a belső viták ellené ©e - mint irányitó hatóság törekedett arra, hogy bevonja a választott testületet, annak vezetőit a müvészpolitikaialakitásába, a végrehajtás elő^ égitésebe, ezen keresztül is segítve a vitás kérdések lehetőleg szövetségen belüli rendezését. Emellett jelentős anyagi támogatást (1986-ban 6,7 M Ft-ot) is nyújtott a szövetségnek. Az 1936. novemberi közgyűlés , azonban azt bizonyította, hogy a nézeteltérések mélyek, a vitatott kérdések nemhogy az irodalommal, de a szocialista, épitőmunka továbbfejlesztésével sem kapcsolatosak, többségük egyértelműen olyan politikai kérdés, melyek túllépik a szocialista demokrácia, a felelős kritikai véleményalkotás, a politikai lojalitás kereteit. Nyíltan ellenzéki, szocializrausellenes, politikaallenes vélemények. További gondok forrása az is, hogy a szövetség tagjai közül néhányan - mivel nézetüket sem a szövetség, sem a művelődési kormányzat jó okkal nem támogatta - az imperialista befolyás alatt álló sajtóorgánumodbat, a SZER-t használták fel nézeteik terjesztésére, nyilt politikai támadást KI | _ — — j